2012. július 10., 07:332012. július 10., 07:33
A szövetség politikusai ismét csak rövid távú politikai érdekeiket figyelembe véve jártak el a Traian Băsescu államfő felfüggesztése körüli hercehurcában, amikor először nem szavaztak ugyan, de biztosították a határozatképességhez szükséges létszámot a PDL-s parlamenti házelnökök leváltásásakor, majd nem voltak hajlandóak hivatalosan állást foglalni az államfő felfüggesztése kapcsán.
Az RMDSZ most úgy próbál lavírozni, hogy a két oldal közötti konfliktusban a legkevesebb kárt szenvedje el. Egyik fél mellett sem foglal állást, nehogy ellehetetlenítse egy későbbi koalíció megkötését. A nagy kérdés az, hogy az RMDSZ érdekei egybeesnek-e a romániai magyarok érdekeivel.
A szövetségnek annak ellenére is leszámolnivalója van Băsescuval, hogy évekig kormányzott a Băsescu-pártként számon tartott PDL-vel. Az államfő felrúgta azt a rendszert, miszerint az RMDSZ közvetítőként „kereskedett” a magyarok voksaival, és kötötte a bukaresti alkukat. Băsescu személyesen ment el az RMDSZ privát vadászterületének számító magyar vidékekre, és – karizmája, de beruházások, fejlesztések révén is – elnyerte a szimpátiájukat, ami immár két alkalommal is bebizonyosodott: az első, 2007-es felfüggesztés utáni népszavazáson, majd a 2009-es elnökválasztáson.
Az RMDSZ viszont mindkét alkalommal a Băsescu-ellenes táborban vett részt. A kudarcok ellenére úgy tűnik, ma sem bánná az államfő végleges menesztését. A nemzetközi konjunktúra azonban nem neki kedvez, hiszen a kormányoldal visszaélései, a jogállam lebontására tett kísérletei már szinte az összes nyugati kancellárián kiverték a biztosítékot. A referendum ráadásul nem helyi önkormányzati választás: azon nem a helyi közélet szereplőiről nyilvánítanak véleményt, hanem az RMDSZ országos vezetőiről és politikájáról. 2007-ben és 2009-ben már megtörtént, hogy az emberek úgy értékelték: a magát érdekképviseletnek kikiáltó szervezet nem az ő érdekeiket képviselte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
Látogatottsági adatok