2009. március 12., 11:392009. március 12., 11:39
1. A szövetség vezetői csúsztatnak. 2. A román diplomácia megbolondult.
Az RMDSZ-nek jelenleg számtalan érdeke fűződik ahhoz, hogy rossz fényben tüntesse fel az erdélyi magyarság előtt a román államfőt, aki mandátuma idején több alkalommal „bemerészkedett” a szövetség politikai választótáborának számító Székelyföldre, elnyerve a lakosság jelentős részének rokonszenvét – és potenciális szavazatait. Közbenjárására nemrég kétszer is a régióba látogattak a Boc-kormány miniszterei, temérdek fejlesztési támogatást ígérve, ami az RMDSZ szempontjából azért veszélyes, mert azt üzeni a székelyeknek: megvalósítható a két megye gazdasági fellendítése a szövetség nélkül is. Markó Béláéknak kapóra jött a Sólyom-látogatás állítólagos elutasításáról szóló információ ahhoz, hogy a magyar–román kapcsolatok visszarendeződésének veszélyére intsenek, és e téren Traian Băsescut kiáltsák ki bűnbaknak. (Az RMDSZ vezetőinek közleménye nem, a Hargita megyei tanácselnök azonban megnevezi a román elnököt). Ha viszont a Bukarestben és Budapesten eddig meg nem erősített értesülés mégis megállja a helyét, akkor elmondható: a Sólyom Lászlót Erdélyből eltanácsoló „román illetékes hatóságok” a rendszerváltás óta semmit sem tanultak a jószomszédi kapcsolatok fontosságából. Bukarest esetleges gesztusa már csak azért is érthetetlen, mivel a jelenlegi, stratégiainak emlegetett román–magyar kapcsolatok semmiféleképpen sem indokolják azt a fajta viszonyulást, amelyet utoljára 2001-ben a Năstase-kormány engedett meg magának, amikor felháborodott, hogy magyar politikusok úgy járnak-kelnek Erdélyben, mint a senki földjén. Vagy amiként tette a napokban Borisz Tadics szerb államfő, aki a Vajdaság statútumáról történő közelgő szavazásra hivatkozva tanácsolta el a magyar elnököt vajdasági útjától. Ráadásul Băsescunak újabb jó pontokat hozott volna, ha március 15-én együtt ünnepel magyar kollégájával a Székelyföldön. Tehát esetleges elutasító magatartása nem lenne logikus. Persze tudjuk, a politikának – pláne a román elnöknek – nem a kiszámíthatóság a legfőbb erénye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok