Ugyanis a verespataki színesfém-kitermelés vitatott ügyét „felmelegítő” Mihai Tudose miniszterelnök egyértelművé tette: kormánya a sokat vitatott bányaprojekt híve, ennek megvalósítása érdekében pedig megpróbálja visszavonni azt a felterjesztést, mely szerint az UNESCO oltalma alá vonnák a Fehér megyei, ősi aranybányász települést és környékét.

Egy friss felmérés szerint a szociáldemokraták gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak. Hiszen az elmúlt hónapokban hiába szállították sorra a politikai botrányokat, megalapozatlan kijelentéseket és felháborító törvénytervezeteket, hiába bukkan fel egyre több sötét felhő a rózsaszín ígéretek felett: a romániai választók 46 százaléka most is rájuk szavazna. A Liviu Dragnea vezette PSD most gondolta úgy, hogy ideje nagyban játszani: mivel a polgároknak lassacskán adagolt pluszterhek úgysem elegendők arra, hogy betöltsék a költségvetésben tátongó lyukakat, hát akkor nekiesnének az altalajkincsek kitermelésének.

Dragneáék jól tudják, milyen lavinát indítanak el, hiszen a verespataki bányaprojekt Románia 1989 utáni történetének egyik legkényesebb és legvitatottabb terve. Éppen négy évvel ezelőtt, 2013. szeptember elsején rendezték civilek az első tüntetéseket a Gabriel Resources megaberuházása ellen, amelynek során ciántechnológiával szerettek volna kitermelni több száz tonna aranyat és ezüstöt Verespatakon. Bár a kanadai cég rengeteg pénzt költött a helyiek, illetve az országos közvélemény meggyőzésére, és sok befolyásos pártfogót is megnyert magának – többek között Dragneát –, a nagyvárosokban hosszú hónapokon keresztül tüntetők tömege megakadályozta, hogy a parlament zöld jelzést adjon a környezetet tönkretevő, állandó természetvédelmi veszélyforrást eredményező beruházásnak.

Az ezt elősegíteni hivatott törvénytervezet bő három évvel ezelőtti elutasítása után több olyan lépés is történt, amely a „zöldek” végleges felülkerekedését jelezte előre – ezt eredményezné Verespatak felvétele az UNESCO világörökségi listájára. Csakhogy a Dragnea–Tudose-duó erősebbnek érzi magát a nagy elődnél, az azóta kegyvesztetté vált Victor Pontánál: pártjuk népszerűsége és az arany csillogása annyira elvakítja őket, hogy nem félnek a közvélemény haragjától.

Sőt a Gabriel Resources által Románia ellen indított per végkimenetelétől sem: a kanadai cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel egy nemzetközi kereskedelmi bíróságon azért, mert bár engedélyt kapott Bukaresttől a bányalicenc megvásárlására, végül a román állam megakadályozta, hogy kitermelje az altalajkincseket. Tudose szerdai bejelentése első ránézésre alaposan ront az alperes esélyein – hacsak nem igazolódnak be egyes sejtések, miszerint a kormány már kiegyezett a kanadaiakkal, és (talán nagyobb részesedés fejében) visszaengedi a tengerentúli bányászokat Verespatakra.

Egy biztos: a miniszterelnök máris elérte, hogy a korábban hetente 10 ezreket megmozgató tüntetések elkezdésének négyéves évfordulóján, pénteken ismét utcára vonuljanak a Verespatakért aggódó civilek. És azok is, akik az elmúlt években a korrupció vagy az igazságszolgáltatás megcsonkítása ellen tiltakoztak, vagy csak mostanában lett elegük abból, hol tart ez az ország. Mert a felelősek ugyanazok.

korábban írtuk

A jelenlegi kormány nem óvná Verespatakot, inkább kiaknázná az aranyat

Nem kíván lemondani a jelenlegi román kormány a verespataki színesfémlelőhely kiaknázásáról. A Mihai Tudose vezette kabinet azon fáradozik, hogy visszavonja azt a felterjesztést, amellyel Románia az UNESCO világörökségi listájára javasolja a Fehér megyei települést.

korábban írtuk

Verespatak: dollármilliárdokat követel kártérítésként a Gabriel Resources

A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.