2012. december 13., 06:012012. december 13., 06:01
Mert négy évvel ezelőtt már egyszer jól megjártuk. Bocsánat, megjárták azok, akik elhitték a szép szavakat. Hogy a szavazatszámlálás utáni első napon 50 százalékkal fogják megemelni a fizetésünket. Nem elsősorban azért, mert megérdemeljük, megdolgoztunk érte és hasonlók, hanem mert az akkor épp kormányon lévők azt mondták, nincs ilyen mértékű emelésre pénz.
Az akkori ellenzék mindkét pártja viszont fogadkozott, hogy van, helyesebben lesz. Különösen miután lepasszolta nekik a labdát az államelnök, aki a többiek szavait azzal toldotta meg, hogy ő pontosan tudja is, milyen zugokban lapulnak a tartalékbankók, és épp azért engedi útjára a béremelésről szóló törvényt. Aztán megtörtént a váltás, vele pedig az elhíresült intézkedés: osztogatás helyett fosztogatás.
Újfent elnöki dörgedelemmel megfejelve. Erre már nem is vesztegetem a szót, hisz két és fél éve rágódunk rajta. Csakhogy most megint a tanerők előtt húzogatják a mézesmadzagot: olyan fizetéseket ígérgetnek, amit titkosítani fognak, nem beszélve az órák utáni foglalkozásokért kifizetendő, „hatalmas” összegekről. Ezt a hírt – véletlenül-e vagy sem – összekötötték egy másikkal, miszerint emelkedni fognak az árak.
Na ez az, íme a klasszikus etetés. Mert ama mesés summa, amiről még beszélni sem lehet, akkora lesz, hogy jobb is nem beszélni róla. A délutáni „túlfizetett” foglalkozásokat pedig régebben közmunkának, hazafias munkának, bigottabb helyeken kommunista hétvégének mondták. És járni csak akkor járt érte valami, ha „elhalasztotta” egy-egy merészebb illető, a járadékot pedig büntetésnek hívták.
Az áremelésről szóló hír viszont biztosan be fog jönni. Mégpedig úgy, ahogy eddig minden évben: kezdve a disznóhússal és az ünnepi asztal egyéb kellékeivel már december elején kicsit megemelik az árat, aztán jön az újabb emelés. Mondván, hogy ők időben szóltak, semmi nem váratlan! Hát ez biztosan nem az! Sőt, az életünk leginkább holtbiztosnak nevezhető pontja. Csak azt nem tudom, miért épp a tanárokat nézik olyan verébnek, hogy elhiszik az áremelés mellé ígért béremelést is. Csak mert négy éve egyszer már elhitték?!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.