Nem árt felidézni a szerdán történtek tükrében, miért is vonult be Romániában a köztudatba a demokrácia „fekete keddjeként” 2013. december 10-e.
2017. január 18., 21:522017. január 18., 21:52
Az a nap, amikor egyes törvénytervezetek megszavazásával, illetve más előterjesztések napirendre tűzésével a parlamenti képviselők és szenátorok gyakorlatilag büntetlenséget próbáltak bebiztosítani maguknak. Például törölve a köztisztviselők köréből az államelnököt és a honatyákat, megszüntetve ezáltal a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket.
Szintén Btk.-módosítással megváltoztatták az érdekkonfliktus meghatározását, mégpedig úgy, hogy lehetetlenné váljék a közigazgatási tevékenység kivizsgálása érdekkonfliktus gyanúja esetén miniszterek, polgármesterek, önkormányzati képviselők ellen. Megjegyzendő: a törvényhozók akkoriban előzetes bejelentés nélkül, mondhatni suttyomban tűzték napirendre ezeket a kérdéseket. Szándékukban állt a fogvatartottak ezreinek kedvező amnesztiatörvényt is elfogadni, a közfelháborodás miatt azonban visszatáncoltak.
Bár az akkoriban kétharmados parlamenti többséggel rendelkező román balliberális hatalom által kieszközölt módosítások az alkotmánybíróság vétója miatt soha nem léptek hatályba, a szándék mindenki számára nyilvánvaló volt: „szupermentelmi jogot\" biztosítani a törvényhozók és más választott tisztségviselők számára. A romániai igazságszolgáltatási szervek, az ország nemzetközi partnerei azóta is a jogállam, valamint a korrupcióval szembeni küzdelem és a bűnüldözés elleni támadásként emlegetik a három évvel ezelőtti kísérletet.
Nos valami hasonlóval próbálkozott ezúttal a Grindeanu-kormány is, Klaus Johannis államfő váratlan és merész fellépése azonban kikergette az elefántokat a porcelánboltból. A háttérből Liviu Dragnea PSD-elnök által irányított kabinet részben a romániai börtönök túlzsúfoltságával, részben alkotmánybírósági döntésekkel takarózva próbált olyan intézkedéseket foganatosítani – ráadásul sürgősségi rendeletek útján, azonnali hatállyal –, amelyek megnehezítenék a bűnüldöző szervek munkáját, másrészt számos, börtönbüntetését töltő vagy az ügyészség által bíróság elé állított közszereplőt mentesítene a felelősségre vonás alól. Köztük mindenekelőtt magát az „árnyék-miniszterelnökként\" is emlegetett, tavaly felfüggesztett börtönre ítélt Dragneát, akit egy másik ügyben egyebek mellett hivatali visszaélésre való felbujtással vádolnak.
Mindössze idő kérdése volt tehát, mikor próbálják meggyengíteni a jogállamiság alappilléreit a balliberális koalíciónak az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került vezetői (ne feledkezzünk meg a vádlotti minőségében az „ügyészállam\" rémképével riogató Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökről), és mindezt azért, hogy a saját bőrüket mentsék. Hiszi-e még valaki ezek után, hogy a büntetett előéletű Dragnea nem készül elhárítani maga elől a miniszterelnökségét meghiúsító törvényes akadályt? Lám, újabb veszélyek fenyegetik a hazai jogállamiságot és demokráciát. Nem kellene hagyni visszatérni az elefántokat a porcelánboltba.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!