JEGYZET – Ahogy közeledik az elnökválasztás időpontja, a kormányoldal csalafinta ötletekkel igyekszik megnyerni a csodákra mindig éhes jónépet, s mivel leginkább a saját egészsége foglalkoztat mindenkit, egyetlen érintéssel beindították a mágikus gombot.
2014. szeptember 28., 20:442014. szeptember 28., 20:44
Nagyérdemű publikum, figyelem, figyelem, ezennel megnyitjuk az örök egészség aranykapuját! Belépő kizárólag mágneskártyával, aminek szétosztását máris megkezdte a postások hada. Képtelenség elszalasztani az átvételhez elengedhetetlen tudnivalókat, legföljebb egy-egy nem olvasó, híreket nem hallgató, szomszédok nélküli hegyormon tengődő remete nem tudja meg, hogy a postás kétszer is csengetni fog, s csak a második sikertelen kísérlet után helyezi letétbe a kártya anyaméhét jelentő irodába ezt a világszínvonalú csodát.
Merthogy csúcstechnológia, ahhoz nem fér semmi kétség! Nem hazai találmány ugyan, rakottabb tájakon már rég ismerik és használják, na de a bevált tapasztalatot átvenni igazán nem szégyen. Egyszóval beindult az üresjárat, s most zúg, zakatol, dübörgésétől saját szavunkat sem hallani. S hogy miért is merészelek én a legszentebb kincsünkkel, egészségünkkel kapcsolatosan üresjáratról beszélni?! Elment volna a maradék józan eszem is?!
Nem, még nem ment el, de már nem sok híja van, még egy-két hasonló csalafintaság és vége. Mert a postások kirajzásán kívül egyéb nem történt. Épp ellenkezőleg: nem igazán tudni, hogy a kártyára milyen, legintimebb szféránkba vágó adat kerülhet fel, honnan veszik az adatokat, illetve a háziorvos hol vásárolhatja majd meg a kártyaleolvasót.
Arról sem beszélnek, mi történik azokkal az egyébként makkegészséges fiatalokkal vagy kevésbé fiatalokkal, akiknek napjaik nem azzal kezdődnek, hogy aláírják a jelenléti ívet az orvosi rendelők várószobájában, de egy sajnálatos esemény miatt netán kórházba kerülnek, s mire az azonosításuk beindulna, ne adj isten, már késő volna. Csak mert valaki(k)nek ugyanolyan jó üzlet volt ez a kártyamese, mint évekkel ezelőtt az egészségügyi füzetkék, illetve lapocskák nyomtatása.
Az sem mellékes, hogy a postások ízületei sem rozsdásodnak be, úgy nyüzsögnek, mint a régi szép időkben, úgyhogy senki ne kövesse az én morgolódásaimat az átgondolatlan, középen elkezdett és ottfeledett folyamatról, hisz fő a jó messzire hallatszó dübörgés, a legfőbb pedig mindennek dacára – csak azért is – az egészség!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!