2009. február 27., 10:102009. február 27., 10:10
A jelek szerint akkor mostantól Kovászna megyében minden románt magyarnak kell tekinteni, hiszen csak akkor számíthat diszkriminatívnak kizárni valakit egy magyarok számára meghirdetett rendezvényről, ha a kizárt személyek maguk is magyarok. Persze ha a politikai korrektség divatos diskurzusát alkalmazzuk, akkor a románok jogosan panaszkodtak, hiszen milyen jogon zár ki bármilyen szervező bármilyen rendezvényből bárkit? Az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy senkit sem szabad származása miatt megkülönböztetni, nemzetisége vagy születési helye alapján diszkriminálni. Ezek alapján nemcsak az kirekesztő, hogy a rendezvényt csak magyarok számára hirdették meg, hanem az is, hogy kizárólag háromszékieknek. Bihari magyarként így vélhetően e sorok szerzője is jó eséllyel panaszolná be a diszkriminációellenes testületnél a szervezőket.
A diszkriminációellenes testület abszurd döntése riasztó jelzés arra nézvést, mennyire veszik ma a hivatalos szervek Romániában komolyan a kisebbségek védelmét. A diszkrimináció fogalma csupán értelmezés kérdésévé vált, relativizálódott, és a továbbra is meglévő homogenizáló, nemzetállami törekvések és a mindenkivel szemben egyenlő bánásmódot szorgalmazó liberális alapelv összekeveredéséből olyan eszelős, perverz doktrína született, amelynek fő alapelve az, hogy a románokat saját hazájukban fenyegeti a kisebbségi magyarság. Ennek szellemében hangozhatott el az arcátlanul uszító államfői kijelentés a románok elleni székelyföldi etnikai tisztogatásról, és ennek nyomán hozhatta meg a diszkriminációellenes tanács a kényszerzubbonyért kiáltó döntést. Mint ahogy az is ennek a szellemében válik bocsánatos bűnné, hogy a többségében magyarlakta megyében a román prefektus román többségű névadó bizottságot nevez ki, és hogy a közintézmények többségét románok vezetik. És az is, hogy a diszkrimináció ellen küzdeni hivatott intézmény válik a diszkrimináció védelmezőjévé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok