A kincses város önkormányzata a Brassai-gimnázium elé költöztette a buszmegállót a Kossuth Lajos utcában
Fotó: Jakab Mónika
Napokkal ezelőtt örömmel fogadtuk a hírét annak, hogy a Dávid Ferenc szobra előtti buszmegálló elköltöztetésének ügye megoldódott Kolozsváron.
2022. január 28., 11:572022. január 28., 11:57
2022. január 28., 12:162022. január 28., 12:16
Sajnos derűre ború következett, hiszen mint tapasztaltuk, az elköltöztetett buszmegálló a Brassai Sámuel Elméleti Líceum elé került. S igen, lehet finomítani a fogalmazáson, hogy nem pont elé, nem éppen a kapu bejáratát takarja el, s nem három, csak két menekülőrészből fog állni, mert mindez csekély vigasz. A tények mást mutatnak. Szinte naponta járok el a Kossuth Lajos utcának (B-dul 21. Decembrie 1989) ezen a részén gyalogosként, s meglepődéssel tapasztalom, és tapasztalhatják a gyalogos társaim is azt, hogy ez a buszmegálló egy nagyon keskeny járdasávra telepített.
Arról nem beszélve, hogy az iskola vezetőségének, tanári, és szülői közösségének jogos a felvetése, miszerint a zajszennyezés mellett ez a megálló ellehetetleníti az iskolai intézmény szabályszerű vészhelyzeti tervét, amelyben fel kell tüntetni a vészhelyzet esetében érvényes evakuációs útvonalat. Az iskola hozzánk is eljuttatott beadványában jogosan jelezte ezt, kiemelve: „A Brassai Sámuel Elméleti Líceum hivatalos vészhelyzeti terve szerint az evakuációs kijárat és intervenciós bejárat ugyanaz, ami a főhomlokzat oldalán található, lévén, hogy ez az egyetlen ajtaja az intézménynek.”
Ebből tényszerűen és logikusan következik, hogy sürgősségi helyzetben a mentőalakulatok, tűzesetkor a tűzoltóság az épületet csakis ezen a bejáraton (ami előtt jelenleg a buszmegállót helyezik el), csakis ebből az irányból lehet megközelíteni, illetve az iskolában lévő személyeknek csakis ezen a kijárati ajtón lehet távozni, vészhelyzet esetén kimenekülni. Tehát a buszmegálló ezen a helyen akadályt képez az iskolaépület megközelítése szempontjából mind a mindennapi tevékenységek során szükséges kijáráskor/bejáráskor, mind a vészhelyzeti események kimenekítési útvonalának biztosításakor.
Erre röviden azt mondhatnánk, lehetne megoldás, hiszen jószándékú, gondolkodó városvezetőink biztosan megértéssel és körültekintéssel fognak az ügyben benyújtott feladványokra megoldási javaslattal válaszolni. Sajnos azonban mindezidáig a halogatás és a „mellébeszélés” jellemzi a megoldáskereséseket. Pedig érdemes lenne tovább gondolni, hogy e megálló valóban szükséges ebben az utcarészben?
Fotó: Jakab Mónika
Megfigyelve a különféle fényképeket, és tapasztalva a hely adottságait, gyalogos érintettként is állítom, hogy ezen az útszakaszon történik meg az autók és tömegközlekedési eszközök számára a három sávos útszakaszból egy leszűkített útszakaszba való beigazodása. Ha belegondolunk abba, hogy erre az útszakaszra megérkező autóbuszok és trolibuszok közül néhánynak a belső sávra kell igazodnia, néhánynak a külső sávon kell maradnia, mert az állomás felé tér le, akkor nem igazán érthető, miért ennek az útszakasznak a leszűkülő részére telepítették azt a buszmegállót, ahol eleve torlódást fognak okozni az egymás után érkező tömegközlekedési járatok? Arról nem beszélve, hogy szintén innen, a megállóval párhuzamosan lehet letérni balra a Bolyai utcába az autós forgalom számára.
Mi lehetne a megoldás? A megálló jelenlegi helyének megszüntetése és városrendészeti szempontból is az átgondolása annak, hogy valóban szükséges-e egy megálló beiktatása az amúgy is forgalommal terhelt belvárosi útszakaszon, hiszen mind a Monostor negyed felé közlekedő járatok, mind a vasútállomás felé közlekedő járatok esetében a megállók közti távolságok nem akkorák, hogy erre az amúgy is szűk útrészre még egy köztes megállót kellene telepíteni.
Korábban Dávid Ferenc szobrát takarta a buszmegálló
Fotó: Jakab Mónika
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetének nevében támogatásunkról biztosítjuk az iskola vezetőségét, és kihallgatási kérelemmel fordulunk az illetékesekhez az ügy mindenki számára elfogadható megoldásának megtalálása érdekében.
Tárkányi Erika Tímea
A szerző az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke
Beadványban kérte a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium vezetősége a kolozsvári városvezetést, hogy ne költöztesse az iskola elé a Kossuth Lajos/Belmagyar utcai buszmegállót. Oláh Emese alpolgármester szerint „nincs optimális megoldás”.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!