A kincses város önkormányzata a Brassai-gimnázium elé költöztette a buszmegállót a Kossuth Lajos utcában
Fotó: Jakab Mónika
Napokkal ezelőtt örömmel fogadtuk a hírét annak, hogy a Dávid Ferenc szobra előtti buszmegálló elköltöztetésének ügye megoldódott Kolozsváron.
2022. január 28., 11:572022. január 28., 11:57
2022. január 28., 12:162022. január 28., 12:16
Sajnos derűre ború következett, hiszen mint tapasztaltuk, az elköltöztetett buszmegálló a Brassai Sámuel Elméleti Líceum elé került. S igen, lehet finomítani a fogalmazáson, hogy nem pont elé, nem éppen a kapu bejáratát takarja el, s nem három, csak két menekülőrészből fog állni, mert mindez csekély vigasz. A tények mást mutatnak. Szinte naponta járok el a Kossuth Lajos utcának (B-dul 21. Decembrie 1989) ezen a részén gyalogosként, s meglepődéssel tapasztalom, és tapasztalhatják a gyalogos társaim is azt, hogy ez a buszmegálló egy nagyon keskeny járdasávra telepített.
Arról nem beszélve, hogy az iskola vezetőségének, tanári, és szülői közösségének jogos a felvetése, miszerint a zajszennyezés mellett ez a megálló ellehetetleníti az iskolai intézmény szabályszerű vészhelyzeti tervét, amelyben fel kell tüntetni a vészhelyzet esetében érvényes evakuációs útvonalat. Az iskola hozzánk is eljuttatott beadványában jogosan jelezte ezt, kiemelve: „A Brassai Sámuel Elméleti Líceum hivatalos vészhelyzeti terve szerint az evakuációs kijárat és intervenciós bejárat ugyanaz, ami a főhomlokzat oldalán található, lévén, hogy ez az egyetlen ajtaja az intézménynek.”
Ebből tényszerűen és logikusan következik, hogy sürgősségi helyzetben a mentőalakulatok, tűzesetkor a tűzoltóság az épületet csakis ezen a bejáraton (ami előtt jelenleg a buszmegállót helyezik el), csakis ebből az irányból lehet megközelíteni, illetve az iskolában lévő személyeknek csakis ezen a kijárati ajtón lehet távozni, vészhelyzet esetén kimenekülni. Tehát a buszmegálló ezen a helyen akadályt képez az iskolaépület megközelítése szempontjából mind a mindennapi tevékenységek során szükséges kijáráskor/bejáráskor, mind a vészhelyzeti események kimenekítési útvonalának biztosításakor.
Erre röviden azt mondhatnánk, lehetne megoldás, hiszen jószándékú, gondolkodó városvezetőink biztosan megértéssel és körültekintéssel fognak az ügyben benyújtott feladványokra megoldási javaslattal válaszolni. Sajnos azonban mindezidáig a halogatás és a „mellébeszélés” jellemzi a megoldáskereséseket. Pedig érdemes lenne tovább gondolni, hogy e megálló valóban szükséges ebben az utcarészben?
Fotó: Jakab Mónika
Megfigyelve a különféle fényképeket, és tapasztalva a hely adottságait, gyalogos érintettként is állítom, hogy ezen az útszakaszon történik meg az autók és tömegközlekedési eszközök számára a három sávos útszakaszból egy leszűkített útszakaszba való beigazodása. Ha belegondolunk abba, hogy erre az útszakaszra megérkező autóbuszok és trolibuszok közül néhánynak a belső sávra kell igazodnia, néhánynak a külső sávon kell maradnia, mert az állomás felé tér le, akkor nem igazán érthető, miért ennek az útszakasznak a leszűkülő részére telepítették azt a buszmegállót, ahol eleve torlódást fognak okozni az egymás után érkező tömegközlekedési járatok? Arról nem beszélve, hogy szintén innen, a megállóval párhuzamosan lehet letérni balra a Bolyai utcába az autós forgalom számára.
Mi lehetne a megoldás? A megálló jelenlegi helyének megszüntetése és városrendészeti szempontból is az átgondolása annak, hogy valóban szükséges-e egy megálló beiktatása az amúgy is forgalommal terhelt belvárosi útszakaszon, hiszen mind a Monostor negyed felé közlekedő járatok, mind a vasútállomás felé közlekedő járatok esetében a megállók közti távolságok nem akkorák, hogy erre az amúgy is szűk útrészre még egy köztes megállót kellene telepíteni.
Korábban Dávid Ferenc szobrát takarta a buszmegálló
Fotó: Jakab Mónika
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetének nevében támogatásunkról biztosítjuk az iskola vezetőségét, és kihallgatási kérelemmel fordulunk az illetékesekhez az ügy mindenki számára elfogadható megoldásának megtalálása érdekében.
Tárkányi Erika Tímea
A szerző az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke
Beadványban kérte a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium vezetősége a kolozsvári városvezetést, hogy ne költöztesse az iskola elé a Kossuth Lajos/Belmagyar utcai buszmegállót. Oláh Emese alpolgármester szerint „nincs optimális megoldás”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!