2012. április 23., 08:582012. április 23., 08:58
„Szerencsére” mindig ott bujkál ama bizonyos ha: a sajtó vegytiszta szabadsága – nálunk felé legalábbis – politikai boszorkánykonyhák lombikmestereinek varázspálca-suhintásán múlik, a tudás pedig, az igazi – hatalmat adó, folyamatosan táplált általános műveltség – egyre inkább várat magára. A legkitartóbban bíráló hírműsor jakobinus indulatú, a visszaéléseket következetesen feltáró újságírónője például bemutatja legújabb „leletét”: az óriási közpénzeken úgymond irodabútort beszerző lenyúlást.
A feltárást segítő indulatával nincs baj, kár, hogy az oknyomozást alátámasztani hivatott általános műveltség is megrekedt a jakobinus szinten. Nem érti ugyanis, hogy a beszerzett bútorok mellett miért szerepel a Louis Philippe-stílus. Vagyis nem tudja, ki volt Lajos Fülöp, és azt sem, hogy a könnyebbség kedvéért a franciák a királyaik nevéhez kötik a belső berendezések stíluskorszakait. Fentiek ismeretének hiányában szinte monomániásan ismételgeti, hogy ki a csuda az a Louis Philippe. Meghívottjai közül valaki ugyan félszájjal megkockáztatja, hogy az utolsó francia király, na de az már a jakobinus idők, sőt a császárság utánra esik, nem csoda, hogy elengedi a füle mellett, illetve odaszól a vonalban lévő Marga profeszszornak, hátha ő tudja, ki volt ez a hírhedett „műbútorasztalos”.
A volt kolozsvári rektor erre olyan arcot vágott, amilyet esetleg Beethoven vághatott volna, ha arra szólítják fel, hogy ha állítólag ért a zenéhez, vigye fel a zongorát a második emeletre. S ezzel azonnal élét is veszítette a szamurájkardnak szánt oknyomozás. Ugyanúgy, mint az az esszébe bújtatott eszmefuttatás, hogy mi köze egy alaptörvénynek holmi szellemjárásokhoz. A szellemesnek szánt sorok viszont egyszerűen csak arról árulkodtak, hogy írójuk legföljebb a skót kastélyok kísértethistóriáiról hallott, de a modern jogállamok alapjául szolgáló, körülbelül negyedévezreddel ezelőtt keletkezett Montesquieu-műről, A törvények szelleme című felvilágosodás kori értekezésről nem.
Ahogy a magát a szokványos szóhasználattól megszabadulónak tartó kis riporternő is azt hitte, műveltebbnek hat, ha nem fodrokról beszél a ruhakiállításon, hanem azt mondja, hogy a szoknyák krinolinokkal vannak tele. Íme, mi lett a csodás varázserőből: továbbra is ott rejlik a mesék mélyén, a hatalmi jelvények pedig?! Egy kicsorbult jogar s egy lottyadt (ország)alma.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.