2010. január 26., 09:502010. január 26., 09:50
A futball ereje az eredményekben tükröződik, ám a romániai labdarúgás belső világában mintha erről tudomást sem vennének. Nem úgy, mint Magyarországon: Sandu magyar kollégája, a sokak által jogosan kritizált Kisteleki István nem indul az idei elnökválasztáson, nagyot nőve sokak szemében. Nálunk viszont olyan erők dolgoznak, amelyeket úgysem érthet az egyszerű fizika törvényein felnőtt halandó.
A FRF legutóbbi elnökválasztása óta eltelt időszakban az egyik legtöbbet kritizált sportvezető éppen Mircea Sandu volt. Kebelbarátai, az élvonalbeli klubokat kiskirályokként irányító sportvezetők sorra fordítottak hátat neki, köztük a Temesváron tanyát vert Marian Iancu vagy a legnépszerűbb bukaresti csapaton élősködő Gigi Becali.
A szakítást természetesen a be nem tömött szájak, a szőnyeg alá nem sepert kényes ügyek váltották ki, ám amikor ismét eljött a választás ideje, a Keresztapának becézett Sandu magabiztosan nyert, s húsz év után megerősödve uralkodhat tovább. A Keresztapa kezei messze elérnek, hiszen a tegnapi szavazáson sok erdélyi, partiumi drukker kedvenc csapatának képviselői is minden bizonynyal Sandura szavaztak. Nem ez, vagy a választás eredménye érthetetlen, hiszen Sandu 192-67 arányú győzelme jelen helyzetben nem meglepő.
Az viszont felfoghatatlan, hogy a korrupciós ügyekkel, hatalmi visszaélésekkel sokszorosan megvádolt Sandu egyetlen kihívója az a Constantin Iacov volt, aki öt évvel ezelőtt még Sandu táborába tartozott, azóta pedig csak polgári és bűnvádi pereivel, illetve felfüggesztett szabadságvesztésével kapcsolatosan lehetett hallani róla – jobb nem akadt. Egyértelmű, ami most van, az minden bennfentesnek jó, a kör bezárul, a kígyó saját farkába harap, a császár tízezer évig trónon marad.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.