2009. március 30., 11:222009. március 30., 11:22
Logikus, nem? A 17 éves lányát megerőszakoló apa vérfertőzést követ el, a 18 éves lányát megerőszakoló „csak” sima nemi erőszakot, de vérfertőzés az nincs, legalábbis a törvény betűje szerint. Persze, a prostitúció legalizálásáról is megoszlanak a vélemények, de olyan sosem lesz, hogy mindenki mindenben mindenkivel egyetértsen.
Nem tisztem, hogy a vérfertőzést tiltó több ezer éves bibliai, erkölcsi szabályokra hivatkozzam, ultrakonzervatív nézeteket sem vallok, de azért ez a javaslat meggondolkodtatott. Úgy látszik, a jogalkotók még Murphy ama törvényét sem ismerik, miszerint a népi táncot és a vérfertőzést kivéve mindent ki kell próbálni legalább egyszer az életben, különben talán elgondolkodtak volna saját érvelésükön.A rokoni kapcsolatok ugyanazok maradnak, akárhány évesek vagyunk, anyát, apát, testvért nem cserél az ember.
Nem vagyok ugyan meggyőződve arról, hogy a törvényeknek akkora visszatartó erejük lenne, mint ahogy azt gyakran hangoztatják, de legalább utólag megbüntették az elkövetőt. Ha viszont még ez a minimális visszatartó erő is elvész, akkor szabad az út, hiszen még börtönbüntetés sem fenyegeti.
A cinikus aranyköpés szerint a vérfertőzés akkor jó, ha a családban marad. Úgy tűnik, ezt az elvet vallják jogalkotóink, valamilyen, csak általuk ismert oknál fogva. Nem akarok trágárnak tűnni, de az édesanyjukkal összehozandó szexuális kapcsolatra való felszólítást (röviden: anyád) lehet, hogy nem sértőnek, hanem egyenesen gyönyört keltőnek találják? Okos politikusok persze szavaznak majd a módosításokról, bár ez sem jelent feltétlenül jót. Csak abban reménykedem, hogy ha az állatokkal fenntartott szexuális kapcsolatokat mondjuk legalizálni szándékoznak valaha is szép hazánkban, akkor legalább az állatvédők tiltakoznak majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok