HIRDETÉS
Nincs is mit csodálkozni ezen tulajdonképpen, hiszen egyrészt a kommunizmus évtizedeiben fittyet hányt a hatalom az épített örökség állagmegőrzésére, sőt ebek harmincadján hagyta a műemlékeket, de az azóta eltelt évtizedek sem kedveztek a patinás épületek rehabilitációjának. Nem vagyunk az összeesküvés-elméletek hívei, de valószínűsíthető, hogy nemcsak Románia bizonytalan gazdasági helyzete hiúsította meg az épített örökség méltó védelmét, ezen túl egyfajta szándékos nemtörődömség, közöny övezi ma is az erdélyi épített örökség megmentését, Bukarest pedig nem érdekelt abban, hogy megmentse az enyészettől műemlékeinket. Ilyen körülmények közt természetesen örömmel tölti el az embert, ha a madártávlat helyett egy-egy biztató közelkép villan fel a bizakodásra okot adó közeljövőről.
Ilyen az, amikor felcsillanni látszik a fénycsóva az alagút végén: a minap jelentették be, hogy a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városában végre-valahára megújul Háromszék legrégebbi iskolájának hosszú évtizedek óta vigasztalanul szomorú állapotban lévő, egykori épülete, a kézdivásárhelyi minorita rendház. Sőt nemcsak megújul, de új tartalommal, szerepkörrel töltik majd meg, hiszen Böjte Csaba ferences szerzetes – akinek köszönhetően évtizedek óta több ezer hátrányos helyzetű gyerek bizonytalan sorsa, jövője válik biztosabbá – szociális kollégiumot tervez a felújítandó épületben, ahol szakmát tanulhatnak a fiatalok.
Több tekintetben is hiánypótló a kezdeményezés: egyrészt a Románia-szerte hiányos szakképzés hézagait pótolja, másrészt segítene a fiataloknak itthon boldogulni (szomorú, hogy Háromszékről is tömegesen veszik kezükbe a vándorbotot, és indulnak Nyugat-Európába érvényesülni, méltányos megélhetést keresni az ifjú nemzedék tagjai), harmadrészt meg élettel töltené meg, a közösség szolgálatába állítaná az egykor patinás iskolaépületet, és élénkebbé tenné a céhes város lankadt pezsgésű mindennapjait. A minorita rendházat egyébként lelkes kézdivásárhelyi diákcsapat fogadta örökbe az Örökségünk őrei elnevezésű, immár több mint 3000 fiatal és pedagógus csatlakozásával működő, országos méretűvé bővült verseny keretében, amelynek célja, hogy az iskolások felhívják többek közt az önkormányzatok, egyházak figyelmét: a veszélyeztetett épületeket restaurálni kell. Az effajta kezdeményezések nemcsak épített örökségünk szürke, túlnyomórészt szomorú kilátásait színesítik, de talán az erdélyi magyarság perspektíváit is derűlátóbbá tehetik.
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.
Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.
Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást.
Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.
Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.
Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.
Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...
