2012. december 10., 09:272012. december 10., 09:27
Mostantól a kormányalakítás körül forog majd minden, és az eddigi nyilatkozatok alapján nem számíthatunk könnyű folyamatra. Traian Băsescu államfő ugyanis több ízben is egyértelművé tette: az alkotmány betűjének szellemében nem pártszövetségekben, hanem pártokban gondolkodik, vagyis nem hajlandó elfogadni, hogy automatikusan az USL jelöltjét kell kormányalakítással megbíznia, ha a szövetség abszolút többséget szerez. Ennek nyomán pedig végeláthatatlan konfliktus alakulhat ki, amely akár újabb felfüggesztési eljárásba torkollhat.
Márpedig az országnak most a legkevésbé egy újabb, hosszasan elhúzódó politikai viszályra van szüksége. A gazdasági helyzet továbbra is borús, az ország az IMF hitelei nélkül már csődbe ment volna, és még a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat sem volt képes felhasználni. Ezen változtatni kell, többek között életképes, az európai források hatékonyabb felhasználására képes régiók kialakításával, ami nyugodt politikai körülmények, az összes parlamenti párt egyetértése nélkül kivitelezhetetlen.
Ezért még akkor sem lenne szerencsés, ha Băsescu indokolatlanul húzná-halasztaná a kormányfő megnevezését, ha a nyáron számos demokratikus állami intézmény ellen egészpályás letámadást indító USL győz. Most ugyanis a választópolgárok akarata szentesítheti az új felállást, aminek semmibe vétele még az eddig az államfő mellett kiálló nyugati szövetségesek részéről is rosszallást válthat ki. Csak remélhetjük, hogy bármilyen kormány is alakul, végre komolyan veszi a szükséges reformok – az alkotmánymódosítás, az új régiók kialakítása, a gazdasági helyzet javítása, az uniós források hatékonyabb felhasználása – véghezvitelét, és a magyarellenesség sem lesz hivatalos politika. Ellenkező esetben ugyanúgy elveszteget az ország négy évet, mint 2008-tól mostanáig.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.