2012. december 10., 09:272012. december 10., 09:27
Mostantól a kormányalakítás körül forog majd minden, és az eddigi nyilatkozatok alapján nem számíthatunk könnyű folyamatra. Traian Băsescu államfő ugyanis több ízben is egyértelművé tette: az alkotmány betűjének szellemében nem pártszövetségekben, hanem pártokban gondolkodik, vagyis nem hajlandó elfogadni, hogy automatikusan az USL jelöltjét kell kormányalakítással megbíznia, ha a szövetség abszolút többséget szerez. Ennek nyomán pedig végeláthatatlan konfliktus alakulhat ki, amely akár újabb felfüggesztési eljárásba torkollhat.
Márpedig az országnak most a legkevésbé egy újabb, hosszasan elhúzódó politikai viszályra van szüksége. A gazdasági helyzet továbbra is borús, az ország az IMF hitelei nélkül már csődbe ment volna, és még a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat sem volt képes felhasználni. Ezen változtatni kell, többek között életképes, az európai források hatékonyabb felhasználására képes régiók kialakításával, ami nyugodt politikai körülmények, az összes parlamenti párt egyetértése nélkül kivitelezhetetlen.
Ezért még akkor sem lenne szerencsés, ha Băsescu indokolatlanul húzná-halasztaná a kormányfő megnevezését, ha a nyáron számos demokratikus állami intézmény ellen egészpályás letámadást indító USL győz. Most ugyanis a választópolgárok akarata szentesítheti az új felállást, aminek semmibe vétele még az eddig az államfő mellett kiálló nyugati szövetségesek részéről is rosszallást válthat ki. Csak remélhetjük, hogy bármilyen kormány is alakul, végre komolyan veszi a szükséges reformok – az alkotmánymódosítás, az új régiók kialakítása, a gazdasági helyzet javítása, az uniós források hatékonyabb felhasználása – véghezvitelét, és a magyarellenesség sem lesz hivatalos politika. Ellenkező esetben ugyanúgy elveszteget az ország négy évet, mint 2008-tól mostanáig.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.