2010. szeptember 14., 10:172010. szeptember 14., 10:17
Azt mondják, mi most afelé haladunk, hogy utolérjük a nagy lavóron túliakat. Ezt megakadályozandó, egyre többet hangoztatják, a nagyáruházak helyett vásároljunk a piacról meg a biotermékeket árusító magántermelőktől, ne adj’ isten, ha tehetjük, rendezzünk be otthon konyhakertet. Ezek a nyersanyagok nemcsak a mi szervezetünket kímélik, de termesztésük során a természetet is kevésbé rongálják. A baj csak ott van, hogy a mai emberek nagy része kényelmes, és nincs kedve vagy ideje minden egyes termék után külön-külön járkálni.
Bemegy a szuperszonikus árudába, és villámgyorsan bedobál mindent a kosarába. Ez is megoldás, de kérdem én, milyen zöldség vagy gyümölcs az, amely még két hét szakszerűtlen tárolás után is olyan, mint amilyeneket az óvodásoknak mutogatnak képeken, amikor a tárgyak neveit gyakorolják. Kicsit sem gyanús a dolog, hogy egyetlen pötty, szemernyi folt sincsen a fej nagyságú almán, és ha hónapok után is beleharapunk, olyan szépen herseg, mint a reklámban. Emellett akármennyit eszünk belőle, bárhogy erőltetjük az ízlelőbimbóinkat, csak nem akar eszünkbe jutni az a zamat, amelyet kiskorunkban éreztünk, amikor a falusi nagymamánk a frissen sült, zsírozott házikenyér mellé kezünkbe nyomta a kertből szedett paradicsomot. Iskolakezdéskor a lusta szülőknek jól jön az egyik szuperbolt akciós ajánlata, amely előre csomagolt tízórait kínál.
Ebből be lehet szerezni egy egész zsákkal, beletaposni a mélyhűtőbe, és reggelente megmikróz magának egyet a csemeténk. Ha a padtársa megkérdezi, mit pakolt neki az anyukája, majd azt válaszolja, amit tegnap: szuperuzsit. Eltűnőben az eredeti és az autentikus, betört a tucatáru. Nem is divat manapság a falusi koszt, az olyan parasztos. Kinevetnek érte, mert nem a Mekiben zabálom a mi kultúránktól fényévnyi távolságra eső tésztákat vagy egyéb marhasággal tömött kerek zsömléket. Én megmaradok a csülkös babgulyásnál, még akkor is, ha gázt termel. A génkezelt almán, felfújt kenyéren és a tehénnel még távoli rokonságban sem lévő tejen pedig nőjön fel a jövő falanszternemzedéke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok