Álságos, demagóg, cinikusan érdekorientált politikai nyilatkozatokkal próbálja a Nyugat mindegyre a fejünkbe sulykolni, hogy az Európai Unió a bőségesen termelő és fogyasztó, jog- és értékkövető, tisztességes polgárok otthona, és ha valaki kívülről bebocsátást nyer, csak akkor tűrik meg maguk mellett, ha rövid időn belül olyanná válik, mint a munkájuk gyümölcsét reklámfilmbe illő jólétben majszoló „őshonosok".
2014. január 14., 20:212014. január 14., 20:21
A nyugat-európai országok eddig is másodrangú polgárokként kezelték a behozhatatlan lemaradással rendelkező kelet-európaiakat, ám a munkavállalási korlátozások januári feloldása kapcsán akkora hisztéria kerekedett, hogy vezető politikusok simán megengedhetik maguknak az uniós alapjogok aláásását. David Cameron brit miniszterelnök szerint például szép ötlet volt a szabad mozgás biztosítása, ám akkoriban, az alapelvek rögzítésekor senki nem gondolta, hogy ekkora „népvándorlásra\", „szociális turizmusra\" lehet számítani keletről nyugat felé, ezért most mindent alaposan át kell gondolni.
A szószólók nem akarják tudomásul venni, hogy a mi szegénységünk az ő szegénységük is. Ha már a szürkeállományunkon – orvosainkon, informatikusainkon, kutatóinkon, tudósainkon – osztozunk, úgy illene, hogy közös ügy legyen a társadalom perifériáján tengődők sorsa is. Csakhogy ez nem illik bele a képbe: az áru, a tőke vándoroljon, amerre akar, a pénz hódíthat, profitáljon az erősebb (új piacnak kiválónak bizonyult Közép-Kelet-Európa), ami viszont sajnálatra méltóan emberi, azzal birkózzon meg az anyaföld.
Senki nem állítja, hogy az egyenlőség méltányos elvét alattomosan kihasználó, dolgozni nem akaró be-, vagyis innen kivándorlók jogosan élősködhetnek bármelyik állam nyakán. Ha azonban összevetnénk a tőlünk elszippantott szellemi és kétkezi munkaerő által hozott hasznot a külföldön kifizetett szociális segélyek összegével, mérget vehetünk rá, hogy a mérleg nyelve egyértelműen előbbi felé billenne.
Ennek ellenére a Nyugatnak jobban fekszik, ha e sorok íróját és olvasóit is inkább olyan potenciális senkiházikként könyveli el, akiket jogosan kezelhetnek másodrangú uniós polgárokként.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!