2012. április 27., 10:402012. április 27., 10:40
Legalábbis erre utal, hogy a hét elején Elena Udrea PDL-alelnök azt nyilatkozta: ha az indítvány átmegy, az államfőnek az ellenzék jelöltjét, Victor Pontát kell kormányalakításra felkérnie, és kiszivárgott információk szerint a PDL többi vezetője is hasonlóan gondolkodik. Mintha az lenne a levegőben, hogy a PDL nem vagy csupán alig bánná, ha megbukna az Ungureanu-kormány. Bár tény, hogy kormányon lenni általában jobb, mint ellenzékben, ez rendszerint az adott helyzettől függ.
A PDL vezette kormány népszerűsége a megszorító intézkedések miatt a padlón és csúnya választási vereség előtt áll. Ha ez nem lenne elég, a mostani bizalmatlansági indítvány fő indoka az, hogy – az RMDSZ nyomásának engedve – a PDL belement abba, hogy kormányhatározattal hozza létre a MOGYE magyar karait, miután az egyetem magyarellenes vezetése erre nem volt hajlandó. Az ellenzék pedig egy ideje folyamatosan szítja a magyarellenes indulatokat, a kormányrendelet pedig újabb jó ürügy egy soviniszta indíttatású akcióra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a PDL annyira magyarbarát lenne, ellenzékből valószínűleg ugyanúgy bírálná a rendeletet, mint az USL, viszont eddig rászorult az RMDSZ támogatására a koalíció fenntartása érdekében.
Most viszont egy magyar ügy miatt került hurokba a feje, és kérdéses, nem gondolják-e úgy a PDL illetékesei, hogy kényelmesebb a vitatott magyar karokkal együtt bukni és átadni a stafétát az izgága, a politika világában ügyetlenül mozgó Victor Pontának, hagyva, hogy a választásokig hátralevő fél évben leégesse magát kormányfőként.
Persze a nagykoalíció három évvel ezelőtti felbomlása utáni elnökválasztás megmutatta: nem mindegy, melyik párt birtokolja a választásokat megszervező és lebonyolító belügyi tárcát, de a PDL esetleg bízhat abban, hogy amíg ők ellenzékben vannak, a népharag az USL-kormány ellen fordul. Ráadásul az, hogy melyik párt jelöltje kap kormányalakítási felkérést, továbbra is a PDL mentorán, Traian Băsescu államfőn múlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok