2011. május 17., 09:502011. május 17., 09:50
Mikor tűnik egy ember végzetesen és bambán pacifistának csak azért, mert ugyan pontosan tudja, kihasználják, de azzal ámítja magát, hogy megengedte nekik. Mert a minden apró részletet minden oldalról megvizsgáló, elemző, döntéseket nehezen és körülményesen hozó emberre ugyanolyan könnyen rámondjuk, hogy kekec, mint az előbbire, hogy balek. Hol van akkor az arany középút? Természetesen a kettő között félúton, mondhatná bárki, ha a mai világban nem lehetne akárhány példát látni arra, hogyan vált „pénzgyártó hiénák” könnyű prédájává egy-egy jóhiszemű ember, aki „nehogy már kekecnek tűnjek” alapon nem védte meg idejében a saját érdekeit.
Mert bizony könnyen balekké válhat mostanság bárki, aki nagyvonalú, jóindulatú, aki a közös érdeket a sajátja fölé helyezi ahelyett, hogy megvetné a lábát, úgymond sarkára állna, és nem engedne jottányit sem a huszonegyből. Így járt az az ember is, aki ugyan nem mondható sem együgyűnek, sem hiszékenynek, mégis önmagának állított csapdát azzal, hogy egyszerűen megbízott olyan emberekben, akik nem voltak méltók a bizalmára. Pedig semmi mást nem csinált, csak egyszerűen legjobb tudása szerint tette a dolgát, hitt és bízott egy közös ügyben, közös jövőben.
Mint mondta, nem is lett volna gond, dolgozhatott volna ama közös cél érdekében továbbra is látástól vakulásig, ha adott pillanatban nem állt volna sarkára, és nem próbálta volna a maga igazáról meggyőzni ama „hiénát”, akinek egyetlen „magasztos cél” lebegett a szeme előtt: minél több profitot termelni. Ennek fényében egyből egy kellemetlenkedő kekeccé vált az, aki addig nagyvonalúságában baleknek látszott. Már hogyisne, ha annak előtte sokkal nagyobb botorságok fölött képes volt szemet hunyni, most meg egy apróságon fennakadt?! Azt viszont kevesen tudják, hogy emberünknél lassan telt be a pohár, és úgymond az utolsó csepp volt az az apróság, amin történetesen éppen akkor és ott fennakadt. Ráadásul jóhiszeműségében ez alkalommal sem a saját érdekét nézte, hanem ama közös célt. Egy dologgal azonban nem számolt a baleknek tűnő emberünk: a „hiéna” annál is amatőrebb, mint gondolta… Tanulság: ha nem akarsz baleknek tűnni, nagy ívben kerüld az amatőr „pénzgyártó hiénákat”!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!