2009. április 15., 10:552009. április 15., 10:55
A szocialisták a választásokig hátra lévő egy évben alkalmazandó retorikájukban erőteljesen sulykolják majd, hogy a Bajnai-kabinet nem párt-, hanem szakértői kormány, amely a pártpolitika mocsarától kvázi függetlenül, kizárólag az ország jóléte érdekében cselekszik. Vélhetően abban reménykednek, hogy azáltal, hogy az elkerülhetetlenné vált népszerűtlen döntések, megszorítások végrehajtására kényszerülő kormány hivatalosan nem az MSZP, hanem a magát függetlenként beállító Bajnai nevén fut, a párt az utolsó száz méteren még javítani tud siralmas népszerűségi mutatóin – főleg, ha a válságkezelési program jövő tavaszig még kézzelfogható eredményt is hoz. Csakhogy a most felálló Bajnai-kormányt igencsak nehéz nem pártkabinetnek tekinteni. Nehéz elképzelni, mitől lenne hitelesebb az a kormány, amelynek az MSZP olyan régi motorosai is tagjai, mint Kiss Péter vagy Draskovics Tibor, nem is beszélve magáról Bajnairól, aki épp gazdasági miniszterként szerepelt abban a Gyurcsány-kormányban, amelynek regnálása nyomán Magyarország minden környező országnál rosszabb állapotban került szembe a világválsággal. Persze mindettől függetlenül egy valóban független szakértői kormány akár még valóban képes lehetne hatékony válságkezelési politika kidolgozására. Azonban egy olyan vezetővel, aki nem moshatja le magáról, hogy a Gyurcsány-féle klikk tagja, nehezen elképzelhető, hogy bármilyen hosszú távú, társadalmi támogatottsággal bíró intézkedések szülessenek. Bajnai és kormánya mostani megszavazása így csupán arra lesz jó, hogy a jelenlegi adatok szerint összesen mintegy 11-12 százalékos támogatottságú MSZP és az SZDSZ még egy évig élvezhesse a parlamenti többség és – szakértői kabinet ide vagy oda – a kormánypárti státus előnyeit. Azaz: hiába új a madám, minden marad a régiben.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.