2009. február 13., 11:282009. február 13., 11:28
Nem derült ki például, megvalósítja-e a kitűzött célt a több éve Tőkés László által megálmodott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, azaz részt vehet-e az RMDSZ ellenzéke is az erdélyi magyar közösséget érintő döntéshozatali mechanizmusokban. Hiszen hosszú ideje erről szólt a vita, és a püspök vezette nemzeti tanács korábban is ennek megvalósulásához kötött bármiféle együttműködést Markó Béláékkal. Mindemellett persze fogas kérdés az is, félre tudja-e tenni nézeteltéréseit a két alakulat például a júniusi EP-választás kampányában. Megállja-e majd Tőkés László, hogy ne nevezze ismét posztkommunistáknak, megalkuvóknak, komprádoroknak annak az RMDSZ-nek a vezető politikusait, amelynek ernyője alatt kíván újabb brüsszeli mandátumot szerezni. És képes-e feledni az RMDSZ, hogy ellenzéke tulajdonképpen a püspöki palást melengető árnyékában fejlődött ki önálló politikai szervezetté, megtörve ezáltal a szövetség több mint egy évtizedes hegemóniáját.
És ha már az ellenzéki szerepnél tartunk: az RMDSZ és az EMNT összeborulásával óhatatlanul együtt jár a Magyar Polgári Párt gyengítése, hiszen Szász Jenő alakulata most kimaradt a buliból, így számára legközelebb a 2012-es helyhatósági választásokon terem babér. Kérdés azonban, hogy az MPP valóban megszűnik-e az RMDSZ alternatívája, a politikai pluralizmus megtestesítője lenni azáltal, hogy Tőkés László – a Szásszal szembeni ellenérzései okán – a nevét adta a párt marginalizálásához. Mint ahogy megjósolhatatlan az is, hogy az erdélyi magyar polgári-nemzeti oldal teljes mellszélességgel felsorakozik-e a tulipán jelével ellátott, Tőkés vezette nemzeti lista mögé, amikor a szövetség 2003-ban megfosztotta tiszteletbeli elnöki tisztségétől a püspököt.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.