2011. november 07., 08:142011. november 07., 08:14
Bármekkorák is lennénk, akkorák nem vagyunk, hogy saját kis bioritmusunkat is legyőzhessük. Hisz mi az a bioritmus, apró kis úri huncutság. Törvényi előírások mentén sürgősen meg is kellene szabadulnunk tőle, hisz csak hátráltatja a világ dolgainak tökéletesnek ítélt menetét.
Neki tudható be, hogy amikor beáll a téli időszámítás, már nem tudjuk értelmezni, hogy tegnap ebben az órában még világos volt, ma már sötét, s lassan azt sem tudjuk, mikor keljünk, illetve feküdjünk. Személyes dráma. S úgy tűnik, hogy a döntéshozatalkor a személyes drámák senkit nem érdekelnek. Valamikor, amikor még talán valóban energiát lehetett így megtakarítani, lehetett eredményes is ez az áldozat. Ma már energiatakarékos izzókat, ultratakarékos háztartási gépeket veszünk, körültekintően bánunk az energiafelhasználással.
Azt viszont ne mondja nekem senki, hogy ami energiát megtakarítok azzal, hogy reggel „korábban” kel fel a nap, nem pazarolom el azzal, hogy este meg „hamarabb” is nyugszik.
Az én bioritmusom ugyanis nem vezényszóra működik. Nem tudok ébresztőt kiáltani a nyári időszámítás beálltakor a hosszú hónapok során bejáratottnál egy órával korábban, mint ahogy a téli időszámításra történő váltáskor sem tudok korábban lefeküdni, csak mert délután 5-kor egyik napról a másikra sötét lett. Elég baj lenne az ilyen „érzékenyek” számára, mint én az is, hogy nyáron a valóságban is rövidebbek az éjszakák, télen meg a nappalok. Valahogy átállnék, ha nem is nyafogásmentesen. De ha ebbe idegen „erők” is belekutyulnak, tovább nehezítik az életem.
Ilyenkor pedig kicsit orosz lennék, ők ugyanis rájöttek már, hogy több ebben a kár, mint a haszon. Dmitrij Medvegyev államfő júniusban írta alá azt a – nyári időszámítás bevezetésekor beterjesztett – törvényt, amelynek értelmében Oroszországban többé nem fogják alkalmazni a téli és a nyári időszámításra történő átállást. Ők most már nem is állítottak óráikon.
Sok keserűséget okoztak nekünk a múltban az oroszok. De nem követhetnénk most mégis a példájukat?
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.