2010. március 05., 10:212010. március 05., 10:21
Csakhogy az indok és az alkalmazott eszköz már a legkevésbé sem ennyire összeegyeztethető a képviseleti demokráciával, ez pedig felveti a képviselők jogállására vonatkozó szabályozás módosításának szükségességét. Az ugyanis nem csupán etikusnak nem nevezhető, ha a képviselők egyik napról a másikra úgy döntenek, hogy otthagyják pártjukat, ám minden előjogot meg kívánnak őrizni, hanem a demokráciát is csorbítja. Ez még egy tiszta egyéni választókerületes rendszerben sem elfogadható – ahol legalább részben joggal hivatkoznak arra a honatyák, hogy személy szerint rájuk voksoltak a szavazók, nem egy pártra – , hát még a Romániában érvényben lévő hibrid rendszerben, ahol a mandátumok nagy részét listás módszerrel osztották vissza. Hiába hangoztatják a képviselők és szenátorok, hogy a polgárok személyesen voksoltak rájuk, mert az illető személyhez egy adott ideológia és pártháttér is kapcsolódik. Emellett ma elég kevés olyan honatya van, akinek olyan magával ragadó karizmája volna, hogy pártállástól függetlenül önmaga miatt választanák újra. Éppen ezért a választópolgárok ordas, szankcionálandó becsapásának minősül, ha egy honatya menet közben „jön rá”, hogy ő tulajdonképpen nem is ért egyet eddigi pártjának nézeteivel, ezért egy más doktrínát valló frakcióhoz csatlakozik – akár függetlenként is. A mandátumvesztés talán túlságosan súlyos büntetésnek hangzik, ám ami most zajlik, az a parlamentarizmus megcsúfolása. Ha valaki függetlenként akar politizálni, adja vissza mandátumát, és méresse meg magát a választáson függetlenként. A polgároknak csak ebben az esetben lesz valós választási lehetőségük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok