2009. december 22., 09:522009. december 22., 09:52
Az a jó sertés, amelyik küzd az életéért, így legalább a disznófogó szomszédok is megdolgoznak a pálinkaadagjukért. Egyik ismerősöm komolyan is veszi a disznófogás kérdését, és nem ad holmi nyugati módira. Kábítópisztoly helyett egy jókora husánggal, vágás előtti este és reggel is, rendesen ellátja a négylábú komája baját.
Ráadásképp egy napig éhezteti, mert akkor jobban ugrik. Mondanom sem kell, komoly indoka van félni ilyenkor annak a segítőnek, aki elsőként néz szembe a röfögő Cerberussal. Nemhogy elsőre, de még sokadjára sem sikerül kötelet akasztani a megvadult állat agyarára. Ilyenkor a szúró a kést messzire dobja, és mindenki hosszú köröket ró a kertben, míg disznó és fogó egyaránt ki nem merül. Igazi falusi rodeó, amikor Pista bácsi fél kezével a malac farkát, másikkal a kalapját tartja, miközben óránként 20 kilométerrel száguldanak a havon.
Ha esős idő van, amely mostanában gyakori karácsony előtt, off-road ralit rendeznek. A tapasztaltabbak szerint a harcban edzett zsákmány húsa sokkal ízletesebb az ólban lőtt társáénál. Ám ennek nem sok a jelentősége, hiszen a rendesen fűszerezett magyar konyha elnyomja a hús eredeti mellékízét. A malacot meg sem kérdezik, golyó vagy kard által kíván kimúlni, ami korántsem egyeztethető össze a manapság sokat hangoztatott esélyegyenlőségi irányelvekkel. Mindenesetre az autentikus népszokásokat támogatnia kell az Uniónak, hiszen ettől lesz igazán változatos a közösségi összkép. Változatos, mint ahogyan a disznótor is az.
Van olyan vidék, ahol igazi családi ünnepnek számít, máshol meg hamarjában szétszedik a röfit, és elviszik városra. Egyébként városon is vágnak disznót. Történt korábban, hogy az egyik partiumi megyeközpontban nem akart kimúlni a rosszul megszúrt jószág, és a tömbházak közötti parkban kis butángázt nyomtak a szájába. Perzselés közben aztán a disznóban felgyülemlett gáz felrobbant, és a negyedik emeleti erkélyen is húst ettek a szobakutyák. A gazdasági válság miatt sokan egyáltalán nem, vagy csak fél disznót vágnak. Azt pedig sürgősen le kell vágni, mert különben eldől az ólban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok