VEZÉRCIKK – Katasztrofális képet fest a kormány vezetőinek hozzáértéséről a Cotroceni-palota által rendhagyó módon közzétett, az államfő, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hétfői egyeztetését rögzítő felvétel.
2014. július 15., 19:582014. július 15., 19:58
Román szófordulattal élve: jót nevethetnénk rajta, ha nem lenne siralmas. A röpke negyedórásra sikeredett találkozót Traian Băsescu azért hívta össze, hogy Victor Pontáék próbálják meggyőzni őt a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésének megalapozottságáról, az intézkedést célzó törvény kihirdetésének szükségességéről.
Az eredmény lesújtó: a kormányfő és a pénzügyi tárca vezetője képtelen volt megválaszolni, honnan teremtik elő, vonják el a lefaragás nyomán keletkezett költségvetési hiány pótlásához szükséges pénzt, sőt Pontának arról se volt halvány fogalma, milyen kötelezettséget rónak az országra nemzetközi partnerei a deficitet illetően.
Persze egy kormányfőnek nem kell a közgazdaságtudomány doktorának lennie, az azonban elvárható, hogy minimális gazdasági-pénzügyi ismeretekkel rendelkezzék. Ehhez képest Pontáról újfent bebizonyosodott, kizárólag politikai érdekeinek, választási törekvéseinek veti alá az ország költségvetését.
Bár a valutaalap illetékesei is figyelmeztették: nincs fedezet a nyugdíjjárulék lefaragására, az államelnöki posztot megcélzó kormányfő még a nyári vakáció előtt áterőszakolta a jogszabályt a parlamenten, hogy októberi hatályba lépése kedvező hátszelet biztosítson számára a korteskedés során.
Átlátszó húzás, akárcsak az, hogy a tb-csökkentés árát végeredményben a lakosságnak kell megfizetnie a gépjármű- és az ingatlanadó meglebegtetett emelése révén. Hol éri meg az RMDSZ-nek asszisztálni ehhez a kampánykormányzáshoz, legitimálni azt a hatalmat, amelynek inkompetenciája következményeit az egész társadalom a saját bőrén érzi a beruházások elmaradása, a kampánymaszlagnak szánt adócsökkentések, valamint az utóbbiakat kompenzáló emelések révén?
Ponta most mindent egy lapra feltéve, utána az özönvíz alapon zsonglőrködik költségvetéssel, gazdasággal, borítékolva magának az államfői tisztséget. Holott megtörténhet: jövőre szintén kormányfőként lesz kénytelen viselni mostani baklövéseinek ódiumát.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!