2010. október 12., 10:362010. október 12., 10:36
Ezért indokoltak azon elővigyázatossági lépések, amelyek révén elejét vehető az esetleges felelősök menekülése, ugyanakkor a továbbiakban a szakértőkre, majd az igazságszolgáltatásra kell bízni, hogy megállapítsák, személy szerint kit és milyen mértékben terhel felelősség a katasztrófáért. Mindenesetre a magyar hatóságok lépéséből van mit tanulnia Bukarestnek is. Hiszen emlékezetes, hogy a tíz évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyezést okozó Aurul tulajdonosait a mai napig senki sem vonta felelősségre. Sem a cég vezetői, sem a román állam nem kártalanította a baleset kárvallottjait.
Sőt érezhető volt az erőfeszítés mind az akkori kormány, mind a sajtó részéről, hogy nemzeti kérdést fabrikáljanak az ügyből, és azt a látszatot keltsék, mintha Magyarország csupán merő rosszindulatból, a tényeket elferdítve követelne kártérítést Bukaresttől, azzal a céllal, hogy befeketeítse Romániát a világ közvéleménye előtt. Ezen igyekezetet tapasztalhatjuk most is, elsősorban a bukaresti sajtó részéről, amely szinte egyöntetűen kárvörvendő, rosszindulatú cikkekben foglalkozik a magyarországi vörösiszap-katasztrófával.
Az írások mondanivalója nagyjából az, hogy lám-lám, miközben Budapest eddig ujjal mutogatott Bukarestre, a magyar hatóságok sem tudják kordában tartani a „saját” szennyező forrásaikat. Szerencsére a sajtóetika mélypontjára süllyedt károgókórushoz ezúttal a kormány nem csatlakozott – ebben vélhetően a környezetvédelmi miniszter személyének is szerepe van – , és a magyar hatóságok reakciója is véget vethet a hisztériakeltésnek. Így esély lehet arra, hogy az esetlegesen Romániára is átterjedő szennyezés okozta problémákat kulturált hangnemben rendezzék. Most már csak azt kéne elérni, hogy Romániában se a következménynélküliség jelentse a napi megszokott ügymenetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok