2010. május 27., 11:082010. május 27., 11:08
De figyelj ide! Beszéltem a sógorommal, s ő azt hallotta, tudjátok, ő szokott találkozni ezekkel a tudálékosokkal ott fenn, szóval azt mondja, ha most nekünk is lesz olyan papírunk, mint a magyaroknak, kiengednek Amerikába anélkül, hogy le kelljen menni előtte Bukarestbe… – Oda nem mehetünk le többet? – Hogyne mehetnénk ember! Még jó, hogy pszichológiai tesztet nem kell csinálni az útlevélhez! Szóval ez azt jelenti, hogy nem fogják kérdezni, tudsz-e angolul, s nem kell fizetni se, semmi, csak megyünk s kész! – Ez hülyeség! Úgyis megtudják, hogy nem tudunk angolul!
– S akkor mi van? Már kinn, vagy nem? Majd keresünk magyarokat, azt mondták, ott is sokan vannak! Örökké csak idegeskedsz, olyan vagy, mint nagyanyám! – Mi van, édes fiam? – Semmi sincs, mama! Kapunk kettős állampolgárságot! – Hát azt minek? – Újra magyar lehetsz, mama! – S hát én most mi az istencsodája vagyok? Tán tót? – Nem úgy, mama, papíron! – Az nekem nem kell! Én nem megyek sehova! Vagy leverték Bukarestet? – Nem, mama, senki nem vert le semmit! A román papír is megmarad, csak kapsz melléje egy magyart is! – Hát idejébe jut eszükbe, mikor már megtanultam, hogy mondják az ádeverincának, le akarják fordítani?
– Nem értesz te semmit, mama, nem értitek, hogy ez csak jó lehet nekünk! Lesz egy csomó új lehetőségünk, mehetünk dolgozni, s ha megkérdezik tőlünk, milyen állampolgárok vagyunk, nem kell értetlenkedni, hogy hát román, de magyarok vagyunk nemzetiségileg. Mert hát mi, tetszik tudni, itt születtünk, itt vannak az őseink eltemetve, csakhogy Trianonba elpuskáztuk a dolgokat, ezért lett ez így, ahogy lett. – S akkor mi volt annak idején, amiért kellett rájuk haragudni? Igen, igen a magyarokra! Most nem kérdezték meg? – Minek kérdezzék meg? Mostanra már belátták, hogy jobb lett volna annak idején megadni, s nem cirkuszolni még vagy hat évig! – Na, s ezt te honnan tudod? Ha téged kérdeznének meg kétszer, nem ugyanazt válaszolnád? Mondhatod, hogy nem érek egy kas csihányt se, de nézd csak meg, ennek nem lesz jó vége! Ugye, mama? – Na ugye, hogy az se volt jó, mikor kapálni útlevéllel kellett menni! Mert az nekünk sohase jó, ha valamit kutyulnak odafenn!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.