2010. október 07., 10:202010. október 07., 10:20
Hosszabb, körültekintő szervezést igényel a meleg lakás és a meleg víz szinten tartása, a kéményseprő, a favágó és a napszámra felkérhető roma barát száma bekerült a telefonba. A kerítésnél pletykálok a szomszédasszonnyal. Kiszaladok a kapu elé, ha zajt hallok. Ritkán kérdés a hétvégi program, teljesen kézenfekvő a favágás, kertészkedés, falunapok, patakból szemétszedés, szüreti bál, kalákában bábos-vendéglátás, kerítésmázolás, városi barátok faluztatása.
És bár már annyit tévedtem, hogy szemrebbenés nélkül vállalom, ha tévedtem, mégis ez esetben igazam volt, amikor azt mondtam, soha nem lehetek igazi falusi, csak falura kiköltözött városi. Mert a műtrágyát csak a gyepre vesszük, és a falusiak elnézően mosolyognak, ha öszszevetik, hogy egy nagyobbacska pityókaföldet meghúzatnak, amíg mi lenyírjuk a füvet. Egész hétvégés projekt, amíg elültetünk száz tulipánhagymát. A tűzgyújtót nem hasogatjuk, hanem készen vesszük. A beszegődött tejet visszamondtuk, mert nem érünk rá utánamenni.
A lovardában mindig csúfolódnak, amikor szombaton reggel kilencre alig tudunk levánszorogni, és folyton zsémbelünk, hogy kell ez nekünk, hétvégén is nyolckor kelni. A macska a házban lakik. Mindez arról jutott eszembe, hogy hasonszőrű, városi barátunk állattenyésztésre vetemedett, úgy döntött, ludakat tart. A harminc madár gyönyörűen gömbölyödött, mindenki a Márton-napi sültre gondolt, ha rájuk nézett. És akkor egy ökörnyálas, fátyolosan napsütéses őszi napon a ludak mintegy vezényszóra, gágogva és egyszerre szárnyra kaptak, fegyelmezetten V alakba rendeződtek és elindultak a bizonytalan dél irányába.
Otthagyták a biztos napi kukoricát, repítették a Márton-napi sültről szóló álmokat, az állattenyésztés egyszerűségébe vetett hitet. Az igazi falusiak azt mondják, nem jutottak messzire, legfennebb a szomszéd faluba, még azt az illúziót is lerombolva, hogy a hónapokon keresztül hizlalt libák banáncserjék árnyában sziszegve gekkókat kergetnek. Ja, és még azt is mondják, mindenki tudja, a ludak szárnyát vissza kell vágni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok