2010. július 27., 10:202010. július 27., 10:20
Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy tíz évvel ezelőtt épp a Nagybányán működő Aurul okozta Európa Csernobil utáni legjelentősebb környezeti katasztrófáját, arra is gondolhatnánk, hogy a városban minden bizonnyal a környezetvédők is megizmosodtak. Kínálta hát magát a következtetés, hogy két motivált és jól szervezett tábor akarja majd érvényesíteni szempontjait a városban, és ezek a választók jelentős hányadát képesek voksolásra bírni.
A tény, hogy a választópolgároknak csak nyolcadrésze ment el szavazni, mindkét oldalt minősíti. És a harmadikat, a népszavazást kiíró önkormányzatot is. Nehezen lehetett volna ugyanis rosszabb időpontot találni egy helyi népszavazásra, mint a szabadságolások főszezonját, amikor a lakosok jelentős hányada elutazik hazulról. Mert hát, ha egyesek fontosnak tartják is a kérdést, annyira azért csak kevesek számára fontos, hogy ehhez igazítsák a szabadságolási programot.
Ha Verespatakon tartanának hasonló népszavazást, borítékolhatóan más lenne az eredmény. Ott évek óta frontvonal húzódik az aranybányászat szorgalmazói és ellenzői között. Nagybányán a közöny nyert a népszavazáson, és ennek semmiképp nincs jól csengő üzenete. A zöld szavazatok elsöprő többsége azonban arról árulkodik, hogy itt is ébredezik a távlatos gondolkodás. Ehhez a természet is napról napra kapaszkodókat nyújt. Az Al-Dunán két évvel ezelőtt is, idén is megdőlt a történelmi vízmagassági rekord; ez pedig arra utal, hogy átalakulóban a föld rendje. Egyáltalán nem biztos, hogy a ma biztonságosra épített gátak, öt, tíz vagy száz év múlva is biztonságosak lesznek. Erre is gondolni kell a döntések meghozatalakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok