2010. szeptember 20., 10:252010. szeptember 20., 10:25
Lista készült a kihágásainkról. Nagylelkűségéről is bizonyságot tett azonban a szakember, mert nem toldotta meg büntetéssel a kiadásainkat, sőt még a gázcsapot sem zárta el a házunk falán. Beérte annyival, hogy határidőt szabott a hiányosságok kiküszöbölésére.
A gázkazán ellenőriztetésével kezdtük a felzárkózást a törvénytisztelők sorába. Amikor csekély 320 lej ellenében a kazánátvizsgáló szakember megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben, még ki is húztam magam. Az viszont fölöttébb meglepett, hogy a gázszivárgás-érzékelő ügyében ez a szaki radikálisan más véleményt képviselt.
„Amikor nálunk akarták felszereltetni, úgy kirúgtam őket, hogy a lábuk sem érte a földet – magyarázta a szakember. – Ezt csak azért kérik, hogy tudjanak munkát adni a gázszerelőknek, tudjanak pénzt kicsikarni az emberektől. Különben sem érnek semmit a hazai kereskedelemben kapható érzékelők.” Többnapi internetes keresgélésbe, telefonálgatásba tellett, míg az országos energiahatóság közönségszolgálati irodájától sikerült megtudni: mégiscsak van egy jogszabály, amelyik előírja a gázdetektor kötelező használatát, ha a lakásnak termopánablakai vannak. Így hát újabb 220 lejes kiadással a konyhába két korondi tányér közé felkerült a gázdetektor.
A művelet azonban aligha hatott megnyugtató módon a család lelkiállapotára. A konyhában ugyanis röviddel ezután egyre határozottabban kezdett érződni a gázszag, ami korábban – az ellenőrzések és biztonsági beavatkozások előtt – sohasem volt tapasztalható. A bekopogó szomszédok első szava is az volt: „Jé, milyen gázszag van nálatok!” A gázdetektor ott virított a korondi tányérok között, és meg se mukkant. Mire egy kihívott szerelő megállapította, hogy bizony a sok beavatkozás nyomán jócskán kezdett szivárogni a gáz a kazán bemenetelénél, egy látogatónk is megfejtette a feladványt: „Ez biztosan úgy működik, hogy ha érzed a gázszagot, neked kell megnyomnod a gombot, mely bekapcsolja a vészjelzéseket, és elzárja a gázcsövet”. Nevetve jegyeztem meg: „Persze hogy úgy. Ez a fapados változat.”
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.