JEGYZET – Volt annak idején egy „kultikus” vers, amit általános iskolásként sok pionírtevékenység nyitányaként eldaráltam, a gépies szajkózást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a sok alkalom ellenére is csak a két kezdő sor emléke: „A párt tett azzá, ami vagy: / világos szem, meg tiszta agy”.
2017. január 17., 22:342017. január 17., 22:34
Mostanában bukkant elő ez a „költői” megállapítás, amikor a körülöttünk lévő világ sajnos nagyon kezd hasonlítani azokra az örökre letűntnek hitt időkre, amikor termetesebb élő papagáj nem lévén az iskola természetrajzi szertárában, én vállaltam a pionírgyűléseken az említett vers „drámai interpretációját”.
Akkor is a párttagok élveztek abszolút előnyt a pártonkívüliekkel szemben, akik örülhettek, ha csak minden helyzetben a sor végére küldték őket, és nem nyilvánították ország-világ előtt a nép ellenségévé. Mert ilyenek is voltak: kényszermunkára vitték őket, ahonnan jó esetben évek múltán hazakerültek, de hallottunk olyanokról is, akiknek végleg nyoma veszett. Hát itt éppen még nem tartunk, mert azért papíron nem a régi idők egyetlen pártja szerepel, hanem van belőlük több is, de túl hangosan nem akarom emlegetni a pártonkívüliség megbüntetését, nehogy már újfent észbe kapjanak, hogy így is lehet.
Egyebekben viszont a különbség szinte elhanyagolható: elég csak a nemrég lezajlott kormányalakítást, illetve a parlamentben azóta is zajló gátlástalan úrhatnámságot figyelemmel követni. A magát mindentudónak és mindenhatónak képzelő szocdem pártelnöknek nem volt elég félreérthetetlenné tennie: mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt, úgyis csak neki az egyik bábja, és világos a háttérbeli zsinóron rángatása. Ezt tette a miniszterek „kinevezésével” is, különösen a hóbuckákon máris nevetségesen botladozó belügyminiszter naccságával, aki ugyan prefektus volt a pártelnök szűkebb pátriájában, de láthatólag meglepődött a téli hónapokban akcióba lépő hófelhők láttán.
A következő nevetségessé tett báb a jobb napokat is megért, jelenleg a nép prókátorává felfelé buktatott, húsz évvel ezelőtti miniszterelnök lett, aki számára a lehető legtermészetesebb, hogy közjogi „méltóságok” büntetett, illetve büntetendő és büntethető alakok legyenek. Csak reménykedni merek, hogy legközelebb nem teszi egyenesen követelőzővé az ilyenek előléptetését. És végül az új amerikai elnök beiktatásán való „fellépés”, a protokoll alanyi, helyesebben pártelnöki jogon való felrúgása. Csakhogy az új elnök sem liliomos lovag, úgyhogy ki tudja, mi sül ki majd a nagy szembesülésükből?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!