2011. május 09., 10:182011. május 09., 10:18
Magam is többször eltöprengtem azon, hogy igazuk van-e azoknak, akik szerint „a cipész maradjon a kaptafánál” alapon a papok ne lépjék túl a hatáskörüket, és a hívek Paradicsom felé vezető útjának egyengetésén kívül ne törődjenek mással.
Ebbe az igen szűk szerepkörbe egyébként csak az utóbbi néhány tíz évben szorultak, régebben az egyház, mint az köztudott, komoly közéleti-politikai befolyással bírt és élt is vele. Néha pedig visszaélt, de most nem erről kívánok beszélni.
Véleményem szerint a kérdés kulcsa az, hogy hogyan is tekintünk az egyházra és a papságra, illetve a klérus miként határozza meg önmagát. Maradunk-e a kommunizmus örökségénél, és egy megtűrt, elavult valamiként kezeljük-e a vallást, vagy a papokat a közösségek szellemi vezetőinek tekintjük ismét.
Ha az előbbi álláspont mellett maradunk, és maskarás bohócoknak tartjuk a papokat, akiknek szerepe mindössze annyi, hogy vasárnaponként dajkamesékkel etetik a vénasszonyokat, akkor valóban lehet nekik mondani, hogy: ti csak ne szóljatok bele a nagyok dolgába, a politikába, közéleti döntésekbe. Ha viszont úgy tekintünk rájuk, mint vezetőkre, akkor pedig kutya kötelességük felelősséget vállalni a hívekkel kapcsolatosan minden téren.
Magam ez utóbbi szerepben látnám szívesebben a papjainkat. Nagy szükség lenne ugyanis valami szellemi, erkölcsi alapokon álló ellensúlyra ebben a világban, ahol a politika irányít, mely nincs az az aljas eszköz, amitől visszariadna, ha a hatalom megszerzéséről van szó.
Érdemes felidéznünk az elmúlt korok magasan fejlett kultúráit Egyiptomtól az ázsiai társadalmakig, ahol a papság volt egyértelműen a vezető. Igaz, akkor még az embereket szellemi-erkölcsi minőségük alapján sorolták kasztokba, és aki nem ért el bizonyos nívót, az lényegében emberszámba sem volt veendő.
Persze, figyelembe kell vennünk azt a sokak által emlegetett álláspontot is, miszerint meg kell őrizni az egyház politikamentességét, tisztaságát. Bár ezzel a tisztasággal kapcsolatban eleve lehetnek fenntartásaink, elég, ha csak azt nézzük, milyen mértékben folyt bele a kommunista diktatúra emberellenes ármánykodása egyházaink mindennapjaiba. És nyilván a papság szerepének helyreállításához olyan papok is kellenek, akikre valóban felnézhetünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!