2012. augusztus 31., 10:262012. augusztus 31., 10:26
A választás azt sugallja: a szervezők szerint a magyar közösség tudatában van igazának, és hajlandó kiállni mellette. Fölmerülhet a kérdés: kit akarunk meggyőzni az igazunkról? A legfőbb célközönség értelemszerűen nem a magyar közösség, hiszen mi tudjuk: a rablást állami szintre emelő kommunisták által elorzott ingatlanok csakis a jogos tulajdonost vagy annak leszármazottait illethetik meg.
Persze vannak ellendrukkerek, akik többek között azzal érvelnek a visszaszolgáltatás ellen, hogy egy közadakozásból emelt ingatlan nem lehet egy intézmény tulajdona – ez az érv azonban nevetséges, hiszen meglehetősen abszurdan festene, ha valaki, aki egy templom vagy egy iskola építésére adakozott valamely egyház javára, egyszer csak bejelentkezne az ingatlan résztulajdonosaként. A románok meggyőzése már relevánsabb cél.
A tömeg felvonultatása egyrészt jelzi a kormány felé, hogy a magyarokkal ma már nem lehet packázni, mert összezárnak, ha támadást intéznek alapvető jogaik ellen, másrészt felhívja a figyelmet a konkrét jogsértés tényére. Persze az érintett román hatóságok minden bizonnyal tisztában is vannak azzal, hogy a magyaroknak van igazuk, ez azonban nem zavarja őket abban, hogy megpróbálják elérni: a még vissza nem adott ingatlanokat megtarthassák, sőt a már visszaszolgáltatottakat is újra megkaparinthassák.
Az igazi cél tehát a román társadalom figyelmeztetése lehet: ha ez a gyakorlat elfogadottá válik, bármikor bárkit kiforgathatnak a vagyonából. Nem utolsó sorban a nemzetközi közvéleményt kell megszólítani. A szervezők remélhetőleg gondoskodnak arról, hogy a megmozdulás híre minél több külföldi kancelláriára, sajtóorgánumhoz és jogvédő intézményhez eljusson.
Hiszen az államfő felfüggesztési eljárása kapcsán most ismét bebizonyosodott: a román hatóságok által elkövetni szándékozott jogsértések egyik leghatékonyabb akadálya a tekintélyes, a bukaresti hatalom által is félt nemzetközi intézmények fellépése lehet.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.