JEGYZET – Most már nem lehet azt mondani, hogy Romániában a korrupció nem ismer határokat. Kiderült ugyanis, hogy nagyon is jól ismeri őket, hiszen még az egységes schengeni határőrizeti rendszer működését biztosító szoftver beszerzése során is eurómilliókat kellett különböző román illetékesek zsebébe csúsztatnia a kiválasztott cégnek.
2014. július 19., 17:332014. július 19., 17:33
Az ország schengeni csatlakozásának egyik feltétele a legmagasabb biztonsági szintű határellenőrzés kialakítása az EU külső határain.
Ezt Bukarest teljesítette is, ugyanakkor a nyugati tagállamok még mindig halogatják Románia felvételét a belső határellenőrzéstől mentes uniós övezetbe, mivel szerintük az országban még mindig túl nagy a korrupció, ezért hiába az ultramodern rendszer, ha az azt működtető illetékesek bármikor lefizethetők, így a bűnözők, terroristák és egyéb nemkívánatos elemek mégiscsak besündöröghetnek az EU területére.
Bukarest immár évek óta amiatt háborog, hogy a korrupció elleni küzdelem nem volt ott az előzetes feltételek között, ezért jogtalan az utólagos késleltetés. Erre kiderül, hogy a román schengeni csatlakozástól ódzkodó tagállamoknak annyira igazuk van, hogy még a hiperbiztonságos szoftvert is csak korrupció útján lehetett beszerezni.
A több mint 700 millió eurós beszerzési költségek egy részét ugyanis a megbízott cégeknek sikerdíjként előre kijelölt vállalkozásoknak kellett átutalniuk, a pénzek pedig a belügy csúcsvezetői és Năstase kormányfő zsebében landoltak. Mondjuk ez utóbbin végső soron nem is csodálkozunk, hiszen Năstasét röpke két év alatt két, még miniszterelnökként elkövetett korrupciós bűncselekmény miatt is elítélték, jelenleg is éppen egy kényelmes fegyintézet vendégszeretetét élvezi, olyan négy és fél évig.
Bár ahogy a szekrényből tíz év után kibukó csontvázak mennyiségét elnézzük, a helyében máris rákészülnénk arra, hogy több ezer oldalas memoárban örökítsük meg áldásos politikai tevékenységünk történetét, mert úgy néz ki, hogy időt még a továbbiakban is bőven biztosít majd a megírására a független bíróság.
Szóval a lényeg az, hogy a volt kormányfő még bukása után tíz évvel is képes kárt okozni az országnak olyannyira, hogy egykori tanítványa és nagy tisztelője, a jelenlegi miniszterelnök hiába háborog továbbra is a nyugati kancelláriákon, a mindent átitató korrupció miatt továbbra is keresztbe fekszenek a román schengeni csatlakozás előtt. Lehet, meg kellene kísérelni lefizetni őket. Ennél mélyebbre már úgysem süllyedhet az ország megítélése.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!