2012. december 05., 09:392012. december 05., 09:39
A kérdés mindössze az, képes lesz-e kétharmados többségre szert tenni az USL. A jelek szerint a demokrata-liberális alakulatra épült Igaz Románia Szövetség (ARD) beletörődött ellenzéki pozíciója fennmaradásával járó vereségébe, amit nagyrészt annak köszönhet, hogy mindössze néhány hónappal ezelőtt jelent meg a színen. Ezt a mérkőzést egyedül Traian Băsescu nem tekinti lefutottnak.
Az államfő az elmúlt napokban többször is jelét adta: még abban az esetben sem biztos, hogy ismét a szociáldemokrata Victor Pontát bízza meg kormányalakítással, ha a balliberális szövetség megszerzi a parlamenti mandátumok felét. Băsescu fenyegetése mögött az alkotmány nem eléggé egyértelmű útmutatása lapul, no meg az a tény, hogy az USL négy párt alkotta szövetség, amelyek közül külön-külön egyik sem szerez többséget.
Igazság szerint azonban az elnök nagyon is jól tudja, hogy a korábbi választásokkal ellentétben most rendkívül szűk lesz a mozgástere, nem játszadozhat a kormányfői megbízatásokkal, és a békát lenyelve ismét Pontát kell kineveznie. Băsescu egyszerűen hergeli, elrugaszkodott nyilatkozatok tételére, politikai hibák elkövetésére kényszeríti ellenfeleit, akik be is sétáltak a csapdájába.
Közben viszont egyértelmű: ha az USL legkevesebb ötven százalékot szerez, az elnök hiába próbál majd „kamu-kormányfőjelölteket” előhúzni a cilinderből, ezt a nyáron mögé felsorakozott nemzetközi közvélemény sem bocsátaná meg neki. Ráadásul győzelme esetén az USL most még biztosan nem hull szét, de a 2014-es EP- és államfőválasztásnak már valószínűleg nem együtt vág neki a baloldali és a liberális alakulat. Addig pedig még mindig Băsescu lesz az elnök, és elegendő ideje marad a kombinálásra is, a neki tetsző kormány kierőszakolására is.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.