2012. december 05., 09:392012. december 05., 09:39
A kérdés mindössze az, képes lesz-e kétharmados többségre szert tenni az USL. A jelek szerint a demokrata-liberális alakulatra épült Igaz Románia Szövetség (ARD) beletörődött ellenzéki pozíciója fennmaradásával járó vereségébe, amit nagyrészt annak köszönhet, hogy mindössze néhány hónappal ezelőtt jelent meg a színen. Ezt a mérkőzést egyedül Traian Băsescu nem tekinti lefutottnak.
Az államfő az elmúlt napokban többször is jelét adta: még abban az esetben sem biztos, hogy ismét a szociáldemokrata Victor Pontát bízza meg kormányalakítással, ha a balliberális szövetség megszerzi a parlamenti mandátumok felét. Băsescu fenyegetése mögött az alkotmány nem eléggé egyértelmű útmutatása lapul, no meg az a tény, hogy az USL négy párt alkotta szövetség, amelyek közül külön-külön egyik sem szerez többséget.
Igazság szerint azonban az elnök nagyon is jól tudja, hogy a korábbi választásokkal ellentétben most rendkívül szűk lesz a mozgástere, nem játszadozhat a kormányfői megbízatásokkal, és a békát lenyelve ismét Pontát kell kineveznie. Băsescu egyszerűen hergeli, elrugaszkodott nyilatkozatok tételére, politikai hibák elkövetésére kényszeríti ellenfeleit, akik be is sétáltak a csapdájába.
Közben viszont egyértelmű: ha az USL legkevesebb ötven százalékot szerez, az elnök hiába próbál majd „kamu-kormányfőjelölteket” előhúzni a cilinderből, ezt a nyáron mögé felsorakozott nemzetközi közvélemény sem bocsátaná meg neki. Ráadásul győzelme esetén az USL most még biztosan nem hull szét, de a 2014-es EP- és államfőválasztásnak már valószínűleg nem együtt vág neki a baloldali és a liberális alakulat. Addig pedig még mindig Băsescu lesz az elnök, és elegendő ideje marad a kombinálásra is, a neki tetsző kormány kierőszakolására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok