Kivel szomszédos a Szovjetunió? – hangzott a kommunista időkben a találós kérdés a Jereváni rádióban, amire a helyes válasz az volt: akivel akar.
2014. március 19., 20:542014. március 19., 20:54
A Krím annektálásával a kérdés és a válasz egyaránt időszerűvé vált, Oroszország jelenlegi reálpolitikája egyértelműen a jogelőd, a Szovjetunió határainak helyreállításáról szól.
Moszkva a nagy birodalom széthullása óta eltelt több mint két évtized során számtalanszor tanújelét adta, hogy a posztszovjet térség számára különösen fontos, és nem tűri el, hogy ott külföldi hatalmak pozíciókat szerezzenek. Oroszlánrésze volt abban, hogy Ukrajna tavaly nem írta alá a társulási megállapodást az EU-val, hiszen elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy Kijev ne álljon át a „másik oldalra”, ne csatlakozzék az Unióhoz és a NATO-hoz.
Félő, hogy a Krím félsziget csupán az első Ukrajna Oroszországhoz csatlakozni kívánó területeinek sorában, hiszen az ország keleti, jelentős számban oroszok lakta régióinak lakossága nem örül a kijevi hatalomváltásnak. Ráadásul az orosz ipari óriás, a Gazprom neki sem fogott a gázcsapok elzárásának...
Kétségessé vált a Moldovai Köztársaság egybenmaradása is, miután a szakadár Dnyeszter menti köztársaság, sőt az autonómiával rendelkező gagauzok is Moszkva felé kacsingatnak. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Moldova EU-csatlakozásának területvesztés lesz az ára, hacsak az oroszbarát chişinăui kommunisták meg nem akasztják az uniós integrációs folyamatot.
De arról se szabad megfeledkezni, hogy Oroszország expanziós törekvéseinek lendületét nagyban elősegítette a Nyugat totojázása is. A fenyegetőzéseken és a szankciók meglebegtetésén kívül sem Washington, sem Brüsszel nem lépett fel az elvárt határozottsággal a birodalmi álmokat szövögető Vlagyimir Putyinnal szemben.
Márpedig az orosz elnök alaposan ráérzett, hogy ellentábora gyakorlatilag magára hagyta a térség se az EU-hoz, se a NATO-hoz nem tartozó államait, amelyek ezáltal „szabad prédává” váltak Moszkva számára. Éppen ezért a hidegháború kimenetelét nem is az fogja meghatározni, milyen válaszintézkedéseket foganatosít a Nyugat, hanem hogy meddig hajlandó elmenni Putyin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!