Fotó: Facebook/Nagyváradi Táncegyüttes
Vuk, a kis róka történetét láthatják az érdeklődők október 18-án, hétfőn a Nagyváradi Táncegyüttes előadásában. Fekete István örök érvényű regényének adaptációját, amelyben a természet és az emberségesség törvényei irányítják a főszereplőket, Györfi Csaba rendező-koreográfus állította színpadra. A rendező a Krónikának elmondta, a legnagyobb kihívás az volt, hogy hitelesen jelenítsék meg a kis róka felnőtté válásának útját a táncszínház eszközeivel.
2021. október 17., 11:272021. október 17., 11:27
Fekete István klasszikusát, a Vukot állítja színpadra táncszínházi eszközökkel a Nagyvárad Táncegyüttes október 18-án, hétfőn. A kis róka felnőtté válását bemutató történetet Györfi Csaba rendezte.
„A Nagyvárad Táncegyüttes adaptációja a regény alapján született, nem kapcsolódik a rajzfilmhez, mivel az animáció maga is kontextusba helyezi a művet, teljesen új műfajt hozva létre. Úgy gondolom, Fekete István regénye egy olyan izgalmas anyag, ami zsigereiben nagyon jól vezeti a kis Vuk felnőtté válását” – mondta el a Krónikának Györfi Csaba, a darab rendező-koreográfusa. Hozzátette, a történet színpadra állításában a legnagyobb kihívás az volt, hogy egyrészt Vuk felnőtté válásának útját a leghitelesebben jelenítse meg. Másrészt kihívást jelent a gyerekeket rábírni, hogy szerves részévé váljanak a történeteknek, segítsék Vukot a különböző feladatok megoldásában.
A mesefigurák izgalmas megjelenítésével és a tánc kifejező erejével a történet minden korosztályt megszólít. Az előadás a rókák nézőpontjából közelít az élet felfedezéséhez, amely néhol veszélyes, játékos, humoros, de mindenképpen izgalmas buktatókon keresztül vezet a végkifejlet felé.
– olvasható az előadás leírásában.
Az előadás díszletét Szőke Zsuzsanna tervezte. A látványvilág koncepciója egy úgynevezett free style, gördeszka- és biciklipálya ötletéből indul ki, ahol az erdőt maga a pálya jeleníti meg – mondta el Györfi Csaba. Megjegyezte, ezzel az volt a cél, hogy egy olyan teret találjanak, amit a fiatal generáció magáénak érez, az extrém pálya pedig a gurulásnak és haladásnak az extremitását ábrázolja. A jelmezek Cristina Breteanu jelmeztervező munkái. „Olyan jelmezek születtek, amelyek képviselik az állatvilág jeleit, viszont emberi karakterjelmezek is ugyanakkor, a színpadon rókákat látunk frakkban, zakóban és más emberi öltözetben” – fejtette ki a rendező. Az előadás zenéjét Boros Csaba szerezte. A főbb szerepekben többek között Barabás Hunort (Vuk), Brugós Sándor Csabát (Karak) láthatják a nézők.
Fekete István Vuk című regénye 1940-ben jelent meg, az író állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb alkotás, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. A mű egyszerre állattörténet és fejlődésregény, s bár regényeit napjainkban többnyire meseregényként vagy ifjúsági regényként ismerik,
Az író az állatregényeiben megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig. A történet szerint Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti rókavárban. Apja, Kag és anyja, Íny a rókanemzetség jeles tagjai. Egy napon a rókacsalád amúgy is zilált, de boldog életét felborítja a bosszúálló vadászok hada, akik a baromfiudvart gyakran megdézsmáló rókák ellen hajtóvadászatra indulnak. A két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul, Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimenti a kotorékból, egyetlen életben maradt testvérét pedig a falu egyik vadásza veszi magához.
Nagybátyja, a magányos Karak veszi Vukot pártfogásába, s a kisrókát megtanítja a szabad portyázók életének minden ravaszságára és tudományára. Egyik éjszakai zsákmányszerző körútja során Vuk a vadász kertjébe is eljut, ahol rátalál a ketrecben nevelt testvérére, s megígéri neki, hogy Karak segítségével kiszabadítja a fogságból. A szabadítására indított akció sikerrel jár, s hárman élnek tovább Karakkal, a szántóföld közepében rakott nyári rókafészekben. Nemsokára Karak is áldozatul esik az emberek vadászszenvedélyének, így a két testvér egy darabig még együtt marad a hegyoldalban lévő régi barlangban, majd engedelmeskedve a természet szavának, ki-ki a saját párjával éli tovább a vadonbéli állatok szabad, veszélyekkel teli, de mindenképpen csodálatos életét. A regényből 1981-ben készített animációs játékfilmet Dargay Attila filmrendező.
A produkció a Mozgókép-forgalmazási Vállalat (MOKÉP) forgalmazásában jelent meg, műfaja drámai kalandfilm. A rajzfilm története nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal kiegészítve azt. A Vuk az egyik legszélesebb körben ismert és elismert magyar „rajzfilm-klasszikus”.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
szóljon hozzá!