Fotó: Facebook/Nagyváradi Táncegyüttes
Vuk, a kis róka történetét láthatják az érdeklődők október 18-án, hétfőn a Nagyváradi Táncegyüttes előadásában. Fekete István örök érvényű regényének adaptációját, amelyben a természet és az emberségesség törvényei irányítják a főszereplőket, Györfi Csaba rendező-koreográfus állította színpadra. A rendező a Krónikának elmondta, a legnagyobb kihívás az volt, hogy hitelesen jelenítsék meg a kis róka felnőtté válásának útját a táncszínház eszközeivel.
2021. október 17., 11:272021. október 17., 11:27
Fekete István klasszikusát, a Vukot állítja színpadra táncszínházi eszközökkel a Nagyvárad Táncegyüttes október 18-án, hétfőn. A kis róka felnőtté válását bemutató történetet Györfi Csaba rendezte.
„A Nagyvárad Táncegyüttes adaptációja a regény alapján született, nem kapcsolódik a rajzfilmhez, mivel az animáció maga is kontextusba helyezi a művet, teljesen új műfajt hozva létre. Úgy gondolom, Fekete István regénye egy olyan izgalmas anyag, ami zsigereiben nagyon jól vezeti a kis Vuk felnőtté válását” – mondta el a Krónikának Györfi Csaba, a darab rendező-koreográfusa. Hozzátette, a történet színpadra állításában a legnagyobb kihívás az volt, hogy egyrészt Vuk felnőtté válásának útját a leghitelesebben jelenítse meg. Másrészt kihívást jelent a gyerekeket rábírni, hogy szerves részévé váljanak a történeteknek, segítsék Vukot a különböző feladatok megoldásában.
A mesefigurák izgalmas megjelenítésével és a tánc kifejező erejével a történet minden korosztályt megszólít. Az előadás a rókák nézőpontjából közelít az élet felfedezéséhez, amely néhol veszélyes, játékos, humoros, de mindenképpen izgalmas buktatókon keresztül vezet a végkifejlet felé.
– olvasható az előadás leírásában.
Az előadás díszletét Szőke Zsuzsanna tervezte. A látványvilág koncepciója egy úgynevezett free style, gördeszka- és biciklipálya ötletéből indul ki, ahol az erdőt maga a pálya jeleníti meg – mondta el Györfi Csaba. Megjegyezte, ezzel az volt a cél, hogy egy olyan teret találjanak, amit a fiatal generáció magáénak érez, az extrém pálya pedig a gurulásnak és haladásnak az extremitását ábrázolja. A jelmezek Cristina Breteanu jelmeztervező munkái. „Olyan jelmezek születtek, amelyek képviselik az állatvilág jeleit, viszont emberi karakterjelmezek is ugyanakkor, a színpadon rókákat látunk frakkban, zakóban és más emberi öltözetben” – fejtette ki a rendező. Az előadás zenéjét Boros Csaba szerezte. A főbb szerepekben többek között Barabás Hunort (Vuk), Brugós Sándor Csabát (Karak) láthatják a nézők.
Fekete István Vuk című regénye 1940-ben jelent meg, az író állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb alkotás, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. A mű egyszerre állattörténet és fejlődésregény, s bár regényeit napjainkban többnyire meseregényként vagy ifjúsági regényként ismerik,
Az író az állatregényeiben megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig. A történet szerint Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti rókavárban. Apja, Kag és anyja, Íny a rókanemzetség jeles tagjai. Egy napon a rókacsalád amúgy is zilált, de boldog életét felborítja a bosszúálló vadászok hada, akik a baromfiudvart gyakran megdézsmáló rókák ellen hajtóvadászatra indulnak. A két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul, Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimenti a kotorékból, egyetlen életben maradt testvérét pedig a falu egyik vadásza veszi magához.
Nagybátyja, a magányos Karak veszi Vukot pártfogásába, s a kisrókát megtanítja a szabad portyázók életének minden ravaszságára és tudományára. Egyik éjszakai zsákmányszerző körútja során Vuk a vadász kertjébe is eljut, ahol rátalál a ketrecben nevelt testvérére, s megígéri neki, hogy Karak segítségével kiszabadítja a fogságból. A szabadítására indított akció sikerrel jár, s hárman élnek tovább Karakkal, a szántóföld közepében rakott nyári rókafészekben. Nemsokára Karak is áldozatul esik az emberek vadászszenvedélyének, így a két testvér egy darabig még együtt marad a hegyoldalban lévő régi barlangban, majd engedelmeskedve a természet szavának, ki-ki a saját párjával éli tovább a vadonbéli állatok szabad, veszélyekkel teli, de mindenképpen csodálatos életét. A regényből 1981-ben készített animációs játékfilmet Dargay Attila filmrendező.
A produkció a Mozgókép-forgalmazási Vállalat (MOKÉP) forgalmazásában jelent meg, műfaja drámai kalandfilm. A rajzfilm története nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal kiegészítve azt. A Vuk az egyik legszélesebb körben ismert és elismert magyar „rajzfilm-klasszikus”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!