Vitakultúra a véleménybuborékok korában: maratoni kvízzel döntenének Guinness-rekordot Szatmáron

Hosszú ideje foglalkozik kvízjátékok szervezésével, kérdések összeállításával a csíkszeredai születésű, Szatmárnémetiben élő Kovács Zsolt, aki Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett kommunikáció szakon, jelenleg pedig a Szatmár Megyei Múzeum sajtósaként dolgozik. Mint a kvízmester a Krónika megkeresésére elmondta, összeforrott kvízközösség működik Szatmáron, a csapatok, lelkes résztvevők segítségével pedig megkísérelik megdönteni a rekordot: 35 órán keresztül, váltott csapatokkal egyfolytában játszani.

A mostani csúcstartó Jason Hinkledire, aki az Amerikai Egyesült Államokban 2014-ben állította fel a 33 óra 8 percig tartó maratoni kvíz rekordját.

Szerte Erdélyből csatlakoznak versenyzők a csúcsdöntéshez

A szatmári esemény április elsején, szombaton reggel 8 órakor kezdődik a RedHat Yard szórakozóhelyen és a tervek szerint április 2-án, vasárnap 19 órakor ér véget, amikor kiderül, hogy sikerült-e megdönteni a rekordot, illetve hogy melyik csapat nyerte meg a leghosszabb maratoni kvízjátékot. Kérdésünkre, miért döntött úgy, hogy megpróbálja a rekorddöntést, Kovács Zsolt kifejtette, úgy gondolta, a kvízcsapatokkal valami vagány dolgot is véghezvihetnének közösen.

„Bár úgy hangzik el, hogy ezt a csúcsot egy kvízmester fogja megdönteni, azért a csapatok, lelkes résztvevők és egy összeforrott közösség nélkül nem tudnám véghezvinni. Az ötlet onnan jött, hogy valami világraszólót szerettünk volna csinálni ezzel a csapattal. Úgy találtuk, hogy bár nagy kihívás lesz, meg nagy szervezést igényel – mert sok, egymást váltó csapat fog részt venni a kísérleten, összesen 150-200 ember –, de megéri” – mondta el a kvízmester. Hozzátette, úgy szervezik, hogy mindenféleképpen legyen versenyben egyszerre minimum két csapat, hogy megfeleljenek a szabályoknak. Egyébként nemcsak szatmáriak vesznek részt az eseményen, hanem többek közt Nagykárolyból, Csíkszeredából, Kolozsvárról is csatlakoznak versenyzők, akik régóta vesznek részt a kvízein.

Hiánycikk a vitakultúra a polarizálódó világban

Kovács Zsolt különben a rekorddöntést azért is célozta meg, mert úgy gondolja, a mai, nagyon-nagyon polarizált világban hangsúlyozni kell, hogy igenis meg kell vitatnunk a kérdéseinket, beszélgetnünk, vállalnunk a kell véleményünket családtagjaink, barátaink, ismerőseink előtt.

Kovács Zsoltot arról is kérdeztük, milyen típusú kérdéseket alkot, illetve a versenyzők általában milyen jellegűeket kedvelnek. Elmondta, van egy olyan típus, hogy elhangzik a kérdés, a csapatoknak 40 másodpercük van konzultálni, leírják a válaszukat, majd pedig a kvízmester elmondja a helyes választ.

„Ennél a típusnál nem feltétlen a gyorsaság a lényeg, de azért kell mozogjanak az agykerekek. Semmiféleképpen nem kell felkészülni előre, meg kiolvasni a Wikipédiát, a kvíz mindenkinek az általános műveltségére, a meglévő tudására alapoz és a csapatkohézióra, csapatdinamikára – hiszen döntő lehet, hogy a csapaton belül ki hogyan fog dönteni, ki kit hagy érvényesülni” – mutatott rá Kovács Zsolt.

A csapat összetétele is fontos, az, hogy legyen idősebb, fiatalabb, férfi, nő tagja is, hiszen érkezhet kérdés mondjuk a sport, a főzés, a történelem, politika, háború témájában egyaránt.

Milyen nemű Bambi?

A kvízmester 2000 kérdést állított össze, van benne történelem, művészet, gasztronómia, sport, tehát minden lehetséges terület. „A kérdéseket olyan témák köré építettem fel, amelyek a mostani, 25 és 40 év közti erdélyi magyar értelmiséget érintik, foglalkoztatják. Azért is tettem így, hogy beszéljék ki magukból az emberek az őket foglalkoztató témákat, kicsit vitatkozzanak ezeken” – mondta Kovács Zsolt.

Kérdésünkre, hogy melyek a legfőbb kritériumai egy olyan kérdésnek, ami megállja a helyét egy rekordot megdönteni kívánó versenyen, a kvízmester azt mondta, tematikailag vannak olyan kikötések például, hogy nem lehet obszcenitás benne, nem lehetnek alkohol népszerűsítését rejtő kérdések – de ezt egyébként mindig szem előtt tartja. Nem szabad ismétlődnie semmiképp ugyanannak a kérdésnek, tehát a 2000 kérdésnek különbözőnek kell lennie. Az összkérdésszám 10 százalékánál több kérdés esetében nem lehet kép és hanganyag – bár a Kovács Zsolt kvízeiben ennél több kép és hang szokott lenni, mint mondta, ő azt szereti, ha az egész műsor egyfajta audiovizuális élményt jelent a résztvevőnek.

A kérdéseket természetesen be kellett nyújtani a Guinness-bizottságnak, amely magyar nyelven elfogadta a jelentkezést.

A kvízeken általában többféle kérdés szokott szerepelni – vannak köztük jók meg rosszak. A kvízmester kifejtette, rossz kérdésnek tartja azt, amelyhez a válaszadók valószínűleg „hozzá se tudnak szagolni”. Ilyen például, hogy az Egyesült Államokbeli Ohiónak melyik a harmadik legnépesebb városa az 1991-es adatok szerint. Ilyen esetben a versenyzőknek általában nincsen kapcsolódási pontjuk a kérdéshez, nagyon kevés embert érint a téma Erdélyből.

Aztán olyan fajta kérdés is létezik, amikor bár sok ember nem tudja határozottan a választ, de valamiképp mégis sejti – ilyen például, hogy a kutyának vagy a tehénnek hosszabb a vemhességi ideje. És van az a kérdéstípus is, amit nagy valószínűség szerint a legtöbben tudnak: például hogy mikor lett vége Romániában a kommunizmusnak. A kvízmester azt is elmondta, nem nagyon használja a több válaszlehetőséges kérdéstípust, mert ilyenkor a vakszerencse sokat számít. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint milyen az a kérdéstípus, amit a versenyzők kedvelnek, Kovács Zsolt példaként azt mondta: az olyan, amin lehet vitázni, például hogy a Felix Salten Bambi című, őzikéről szóló művében és a rajzfilmben milyen nemű Bambi.

Vagy hogy a billentyűzeten az M betű mellett balról milyen betű helyezkedik el – ez is olyan dolog, hogy mindenki látja nap mint nap sokszor, ám az embereknek mégis gondolkozniuk, vitatkozniuk kell.

De szintén ilyen jellegű, a megfigyelésre alapozó kérdés, hogy milyen színűek az olimpiai karikák – a hasonló jellegű kérdéseket szeretik leginkább a versenyzők a kvízmester tapasztalata szerint.

Dobozba kerülnek az okostelefonok

„Módszertant is összeállítottam: a sok visszajelzés alapján igyekszem kisütni, hogy mennyire legyenek nehéz kérdések, milyen hosszúak legyenek, mennyi szünetet iktassunk be, valamint hogy az okostelefonok verseny közben dobozba vannak helyezve – tehát egyáltalán nincsen lesési lehetőség” – mondta el Kovács Zsolt. A rekordkísérlet szigorú szabályai: a kvízmesternek percenként 1 kérdést kell kötelező módon feltennie, óránként pedig csak 5 perc szünetet tarthat.

Kovács Zsolt a szabályoknak megfelelően 2000 kérdéssel készül, az erdélyi magyar közösséget érintő témákat és fontosabb ügyeket szórakoztató módon feldolgozva, akár vitaindítóként is szolgálva az erdélyi magyar, jó értelemben vett „kocsmai értelmiség” számára.

Az esemény nyilvános, mindenkit szeretettel várnak Szatmárnémetiben a RedHat Yardba. Az érdeklődők bármikor csatlakozhatnak a rekordkísérlethez, szem előtt tartva a szigorú szabályokat és a jókedvre vonatkozó előírásokat.

Megragadták a kocsmai értelmiséget: Kolozsváron szervezik az Erdélyi Kvízbajnokság idei döntőjét

Kolozsváron, a Rhédey Kávéházban szervezik meg november 12-én az Erdélyi Kvízbajnokság 2022-es döntőjét, az esemény házigazdája Kovács Zsolt kvízmester.

„Átkódolná” a forradalom üzenetét a 21. századi fiatalok számára az udvarhelyi Pilvax-kvíz

Az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom korát idézi meg az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) március 15-i eseménye. Az ötödízben megszervezendő Pilvax-kvíz a forradalom eseményeit kívánja megismertetni középiskolás diákokkal.