Fotó: Veres Nándor/archív
A farsangi szokáskör halottas játékait elevenítik fel a szombaton szervezendő 25. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón, a rendezvénynek Szentegyháza ad otthont.
2017. február 24., 16:522017. február 24., 16:52
Szentegyházán rendezik meg a 25. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót szombaton, ahol a megye hagyományőrző csoportjai vesznek részt és bemutatják településeik jellegzetes farsangi hagyományait. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte rendezvény 10 órakor veszi kezdetét a csoportok fogadásával, 11 órától a hivatalos megnyitón vehetnek részt az érdeklődők a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház mögött, 12 órakor a hagyományőrző csoportok elindulnak a kijelölt útvonalakon, az esemény közös tánccal, mulatsággal zárul a helyi művelődési házban.
A farsangbúcsúztatáson a következő települések csoportjai vesznek részt: Alsósófalva, Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csobotfalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy és Kászonaltíz. A megyei farsangbúcsúztatóra autóbusz is indul, az utazás díjmentes, a helyek száma korlátozott. Jelentkezni és érdeklődni hétköznapokon 8–16 óra között a 0266-372044 telefonszámon lehet. Indulás Csíkszeredából a városi művelődési ház melletti parkolóból 9 órakor, hazaindulás legkésőbb 18 órakor. Az első megyei farsangbúcsúztatót 25 évvel ezelőtt szervezték meg Csíkszeredában, azóta számos csoporttal bővült a résztvevők köre.
A „farsang” szó német eredetű, a vidámságtól, mulatozástól visszhangos időszakot jelöli, amely január 6-án, vízkereszt napján kezdődik, és húshagyókedden – idén február 28-án – ér véget. A farsangi szokások, a farsangtemetés alapja a „természetvarázslás”, vagyis a tél tavasszá varázslása, a termékenység gyarapítása, a torz, az ijesztő nevetségessé tétele. A farsangi hagyomány egyik fontos, jellemző része a szimbolikus temetéssel van összefüggésben – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott nyolckötetes Magyar néprajz című munka Népszokás, néphit, népi vallásosság című részében. A halottas játékban egy magát halottnak tettető személyt vagy azt helyettesítő bábut temetnek el. Az élő szereplős játékokban a temetési paródia előtt a játékost gyakran „megölik”, az élő személyt utánzó bábut a szertartást követően széttépik, vízbe dobják vagy elégetik.
A temetés a farsangi, kissé tágabban értelmezve a téli-tavaszi szokásoknak egyik legrégibb motívuma. A múlt század közepéről származó lejegyzések szerint a magyar nép általános szokásai között a temetési játékot mint a farsang temetését említik. A temetés a következő szertartással történt: egy férfit jelképező szalmabábut készítettek, és mint megholtat a kocsmában felravatalozták. A prédikáció befejeztével a szalmabábut a falu végére vitték. Bordalokat énekeltek, a halottat levetkőztették, majd visszatértek a kocsmába, ahol bort ittak és reggelig táncoltak.
Kárpát-medencét bejáró népzenei utazáson vehetnek részt az érdeklődők a héten, amikor is négyállomásos erdélyi koncertkörútra indul Pál István Szalonna és Bandája.
Megérkezett a Rejtő Jenő népszerű regényéből készülő, Piszkos Fred című animáció előzetese.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
Szinte észrevétlenül fejlődnek a gyermekek a Kerekítő elnevezésű foglalkozások során, amelyek többek között támogatják a beszéd- és mozgásfejlődés. Szőcs Beatrixszel, a kolozsvári Kerekítő foglalkozásvezetőjével beszélgettünk.
Új epizódokkal jelentkezett október végén a Lélekutakon című népszerű pszichológiai sorozat Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta irányításával.
A Harry Potter-filmekkel világhírűvé vált viadukt felújításán dolgoznak Skóciában.
A rendőrség őrizetbe vette azt a 34 éves férfit, akinek a tízéves gyermeke a napokban 157 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott a közutakon az apja autójával.
Házkutatást tartott csütörtökön az ügyészség egy tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő lakásán, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A közönség szavazatai alapján a Messze van a kicsi falum című nóta érdemelte ki Az év magyarnótája címet a Dankó Rádió által szervezett szavazáson.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) meghatározó szereplővé vált a technológiai hírekben és iparági előrejelzésekben, és 2025-re még hangsúlyosabbá válik a hatása.
szóljon hozzá!