A Kárpát-medence menyasszonyi viseleteit vonultatja fel a kolozsvári tárlat
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Menyasszonyi viseleteket vonultat fel a Kárpát-medence különböző tájegységeiről az a kiállítás, melynek zenés-táncos bemutatóját november 19-én tartják Kolozsváron. A rendhagyó tárlat Pitlik-Sipos Eszter magyarországi néptáncpedagógus, népviselet-szakértő gyűjteményéből mutat be válogatást a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, mérai menyasszonyi viseletekből.
2022. november 18., 12:032022. november 18., 12:03
A Kárpát-medencei menyekező viseletbemutató zenés-táncos bemutatóval egybekötött megnyitóját szombaton 19 órakor tartják a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében, az ezt követő táncházat pedig a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székházában.
„Minden kislány és nagylány álmodozik arról, hogy milyen menyasszonyi ruhában megy férjhez. A paraszti kultúrának az egyik legünnepélyesebb eseménye volt az esküvői szertartás és a lakodalom. A leányból asszonnyá válás stációit a népviselet hűen tükrözi. A bemutató egy átfogó képet ad a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, kalotaszegi menyasszonyi viseletekről” – olvasható az esemény leírásában.
A kiállítás központi darabját képezi egy mérai menyasszonyi viselet is, mely a Nádas mente falvainak cifraságát hirdeti. Az ünnepinek szánt ruhaféléket igyekeztek a legjobb minőségű anyagból készíteni. Hogyha csak olcsóbb, gyengébb minőségű anyag állt rendelkezésre, az ünnepi jelleget a gazdagabb díszítés, illetve a darab új volta biztosította.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A nagyünnepi viselet készül a legértékesebb anyagból, ugyanakkor a leggazdagabban díszített. Ezekbe úrvacsoravételkor, az emberi élet jeles alkalmain, konfirmáláskor, esküvőn, az új asszony bemutatásakor, keresztelőn öltöznek.
A 20. századi mérai női viseletben kevés valóban rituális darabbal találkozunk, ezek többsége a konfirmáláshoz, az esküvőhöz, illetve a halálhoz kapcsolódik. Az egyik legszembetűnőbb rajta, hogy mennyire színes más tájegységek fekete és fehér színű menyasszonyi ruhája mellett. Fő éke a fejre helyezett párta, amit a lányok a konfirmációjuk előtt megelőző év virágvasárnapjától az esküvőjük napjáig viselnek.
A lánystátusz megszűnését jelző gesztusként esküvőkor a menyasszony a rokon lányoknak ajándékozta párta- és hajba való pántlikáit, a párta hátsó részén lévő brosstűket a rokon legények kapták. (1960-as évek végéig volt jellemző a pártaajándék.)
Erre kerül rá a női ing, ami nyakból ráncosan hull alá, írásosan díszítik. Ennek vállfős ing a neve. Az ing fölött mejjrevalót hordanak, amelynek szinte a teljes felületét pamut- vagy gyapjúfonallal varrják ki. Ezt díszíthetik a diós bojttal. A mérai menyasszonyok szoknyája is különbözik más tájegységek ünnepi viseletétől. Mint mondják, „Kalotaszeg addig tart, amíg a muszuly ér”. Muszuly, vagy ahogy Mérában nevezik bagazia, egy kétfelől felhajtott, szépen hímzett, széles, posztóval pántolt, ráncba szedett, bő, elöl díszes köténnyel fedett szoknya. A pántlikás ruha (vagyis a kötény) kifejezetten nagyünnepi viseletelemnek számít, ahogy a kötény két oldalán lelógó selyemcsukor, vagy más néven selyembojt is. Lábukra fekete vagy piros csizmát húznak.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A lánynak „fújja a szél a pántlikáját” kifejezés nemcsak a pántlikáját jelezte, hanem a hátáról lecsüngő többi díszt is, így a sallang és a selyembojt, majd az ötvenes évektől divatossá vált leeresztők, amik a felső ruhadarabok fölött helyezkedtek el.
– jellemzi Pitlik-Sipos Eszter a mérai viseletet a Folkpédia honlapon. A kolozsvári viseletbemutatót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervezi.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Egymást inspirálva a legtöbbet hozták ki magukból a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói, akik első helyezést értek el a 14. Bölcs Diákok vetélkedő országos, múlt hétvégi döntőjén.
Mások mellett Liam Gallagher, Halsey, Skrillex, Janelle Monáe, Raye és Tom Odell neve is szerepel a Sziget fesztivál szerdán bejelentett újabb csaknem ötven fellépője között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!