Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is
Fotó: Ambrus Boglárka
Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúra érdekességeiről, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.
2019. november 03., 08:012019. november 03., 08:01
2019. november 03., 08:112019. november 03., 08:11
– Két hónapot töltöttél szerzetesek között az Indiához tartozó, Kis-Tibetnek is nevezett Ladakh egyik falujában áram, internet és telefon nélkül. Könnyen hozzá- szoktál a környezethez és ahhoz, hogy nem használhatod a modern technológiai eszközöket?
– A nagy utam előzménye, hogy azt éreztem, nem vagyok igazán boldog, csak sodródom az árral ebben a rohanó világban. Közben pedig háttérbe szorultam én, valamint az élet legfontosabb értékei, mint a boldogság, szeretet, kapcsolatok. Úgy éreztem szükségem van egy lelki utazásra, ami feltölt. Mindig is zavart a túl zajos város, nyüzsgés, folyamatos telefoncsengés. Ezért már évek óta túrázom a hegyekben, ahol nélkülözni tudtam az internetet, térerőt. Szóval a nyári kalandom során egyáltalán nem volt nehéz modern technológiai eszközök nélkül élni az ő világukban, sőt egyre jobban hiányzik és vágyakozom vissza.
– Milyen céllal utaztál a himalájai településre és milyen tevékenységben vettél részt?
– A rohanó világtól való elszakadás, a tibeti életmód megismerése és az önkéntes munkában való részvétel volt a célom. Egyhetes gyalogtúra után érkeztem meg Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tevékenykedett. Több önkéntes érkezett egyszerre a faluba, mindenki külön családnál kapott szállást. A csapatunk feladata az volt, hogy a helyi női szerzeteseknek építsünk egy szobát olyan hőszigetelési technikával, amelynek köszönhetően a helyiségben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Fa hiányában a helyiek szárított marhatrágyával fűtenek télen, így nincs arra lehetőség, hogy iskolatermeket fűtsenek ki. Olyan szobát építettünk vályogtéglából, amelynek déli oldala dupla üveggel van beépítve, a másik három oldalon pedig dupla fal és közötte szalma szigetelésként. Ezzel a technikával elérhető az, hogy mínusz 20 fokos hidegben, de napsütésben, a benti hőmérséklet akár 20 fok fölé emelkedhet.
Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát
Fotó: Ambrus Boglárka
– Hogyan élnek a helyiek, mit tudtál meg a kultúrájukról, szokásaikról?
– A helyiek vallástudata nagyon erős. A buddhizmus nem egy Istent imád, nem akar senkit fölénk helyezni, csupán arra tanít, hogy önmagunk legyünk. Létezik egy énekszó, szanszkrit nyelvű mantra, amely erőteljes spirituális jelentőséggel bír a körükben: Om mani padme hum (Nézd csak a drágakövet a lótuszban). Ez a szöveg jelenik meg a Mani-köveken, imamalmokon, imazászlókon és ezt énekelik amikor malával (buddhista rózsafűzérrel) kezükben imádkoznak. Fontos számukra a jó karma, amely egy szanszkrit fogalom, és cselekedetet jelent. A hagyományaikban olyan gondolati, fizikai vagy verbális cselekedetre vonatkozik, melynek a jövőben következménye van. Éppen ezért ők mindent megtesznek a jó karma érdekében. Az imamalom is ezt a célt szolgája, ugyanis ha elsétálsz előtte és megpörgeted, jó karmát eredményez.
Minden család mezőgazdasággal foglalkozik. Egyik fő alapanyaguk az árpa, ebből lisztet őrölnek, de sört (chang) és pálinkát (arat) is készítenek, illetve termelnek hagymát, retket, uborkát, babot is. Sokan vegetáriánusok, aki eszik húst, csakis télen teszi. Mivel egész nyáron dolgoznak, így a tél a pihenésről és szórakozásról szól. Ilyenkor az asszonyok kötnek, a férfiak íjászkodnak.
Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra
Fotó: Ambrus Boglárka
– Melyik az a pillanat vagy tapasztalat, amely ott-tartózkodásod során a legnagyobb nyomot hagyta benned?
– Az idő fogalma tudatosult bennem: tényleg arra van időnk, amire szánjuk. Zanglában jöttem rá igazán arra, hogy régebben milyen sok időt elpazaroltam a különféle alkalmazások haszontalan böngészésével, ugyanis ezektől sem intelligensebb, sem boldogabb nem lettem. Egy könyv elolvasása sokkal többet jelent, úgyhogy megdupláztam az olvasással töltött időt és csökkentettem a telefon használatát. Fontosabbá vált a kapcsolataim ápolása, hogy mindig szánjak időt a személyes találkozásokra, néhány órán keresztül minden külső hatást kizárva figyeljek az emberekre.
– Megváltozott a világszemléleted a ladakhi utad után?
– Nem mondhatnám, hogy megváltozott a világszemléletem, inkább megtanultam átértékelni a világot, amelyben születtem és élek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az otthonomban mindig van áram, a csapból folyik a víz, gombnyomásra meleg lesz a lakásban, a sarki üzletben szinte bármit megtalálok, a mosógép kimossa ruháim és még sorolhatnám. A világ nagyon sok országában nincs ilyen luxus, az emberek gazdálkodnak és megbecsülik azt a keveset, ami van. Most már jobban kihasználom a természet adta lehetőségeket, például napelemes töltőt használok a telefonomhoz, sokszor kézzel és kevés vízzel mosom ki a ruháimat, igyekszem azt megenni, ami a családi kiskertben megterem és nem rohanok a bevásárló központokba élelmiszert vásárolni.
Fotó: Ambrus Boglárka
– Ezt az utat azoknak tudom ajánlani, akik elég erősek ahhoz, hogy elszakadjanak a modern világtól, spirituális feltöltődésre vágynak vagy keresik önmagukat.
Fotó: Ambrus Boglárka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Izgatottan készülnek a szervezők az év egyik legkülönlegesebb szabadtéri eseményére: május 24-én immár hatodik alkalommal rendezik meg a Run to the Hills futófesztivált Krasznán.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.
Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.
Az ír adatvédelmi hatóság 530 millió eurós bírságot szabott ki a TikTokra arra hivatkozva, hogy európai felhasználók adatait továbbította Kínába és ezzel megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós rendeletet.
A Partiumban, Szilágyságban, Kalotaszegen folytatja a Kárpát-medencében tavaly ősszel útjára indított kezdeményezését a Vándormozi, a Nem Csak Egy Nap A Világ nevű eseményen egész nap szinte szünet nélkül forog majd a mozigép.
Harry herceg, a brit uralkodó fia kijelentette, hogy szeretne véget vetni a családtagjaival évek óta fennálló viszálynak és ki akar békülni velük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!