Pillangók nyomában - interjú Sándor Lehel lepkegyűjtővel

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Nemrégiben „házi” tárlat nyílt a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban: a július végéig még megtekinthető több száz lepkéből álló „zsebkiállítás” értelmi szerzője és kivitelezője a múzeum munkatársa, Sándor Lehel konzervátor, lepidokterológus.

Jánossy Alíz

2010. május 06., 11:262010. május 06., 11:26

– Talán nincs olyan ember, aki életében legalább egy-két lepkét, bogarat ne tűzött volna kartonlapra azzal a céllal, hogy majd színes bogárgyűjteményt készít belőle. Azonban az emberek többsége ezt az indíttatást valamikor a serdülőkor környékén „kinövi”. Nem így történt az ön esetében, ugyanis a pillangók, bogarak iránti vonzódása felnőttkorában felerősödött olyannyira, hogy 16 éve – amióta a múzeum munkatársa –tudatosan gyűjti a rovarokat.
– Valóban így történt, annyi pontosítással, hogy inkább a lepkék érdekelnek, a bogarak kevésbé. A kiállított gyűjteményben azért vannak bogarak is, mert elsősorban a gyerekeknek akartam megmutatni néhány, általam érdekesnek, szépnek tartott bogarat. Egyébként az első lepkegyűjteményemet diákkoromban készítettem. Akkoriban Magyarországról jöttek lepidokterológusok, akik nálunk szálltak meg a szülőfalumban, Torockószentgyörgyön. A tőlük szerzett tudás alapján kezdtem el a gyűjtést. Aztán amikor a múzeum munkatársa lettem, láttam, hogy a természettudományi részleg szegényes, és komolyabban kutatni kezdtem a lepkék után.

– Mennyire népes a gyűjteménye?
– Pontos számot nem tudnék mondani, de hozzávetőleg háromezerre becsülöm az állományt. A múzeumban kiállított anyagban több mint ezer példány van.

– A lepkefogó embereket meglehetősen fura figuráknak tartják sokan, hiszen mulatságos az árkon-bokron csetlő-botló, pillangót kergető felnőtt. Miben rejlik a lepkefogó „munkája”, mi van a – sokak számára – mulatságos külső mögött?
–Kívülállónak – elismerem – valóban megmosolyogtató látvány lehet, amint déli órában, harmincfokos melegben valaki lepkehálóval rohangál a réten. Velem is előfordult, hogy a szénakészítők nevetve állapították meg: „gondolhattuk volna, hogy csak te lehetsz az, aki rekkenő hőségben fehér lepedővel rohangál a hegyoldalban”. A lepkefogás ennél sokkal többről szól, hiszen ismerni kell a szokásaikat, meg kell figyelni, hol rakják le a petéiket, ismerni kell a táplálkozási szokásaikat. A lepkegyűjtő botanikai alapismeretek nélkül kevés eséllyel foghat pillangókat, hiszen sok esetben egy-egy növény lelőhelye alapján lehet következtetni arra, hogy az adott területen milyen fajta lepke él. Emellett az éjszakai lepkevadászatokhoz sajátos eszközök szükségesek: fénycsapda, fehér lepedő, tárolóedények. Majd befogás után következik a tárolás, preparálás, ami szintén további ismereteket igényel.

– Szó esett arról, hogy a Gyergyói-medence mikroklímájának köszönhetően olyan lepkefajták élnek itt, amelyekért akár távoli országokból is érdemesnek tartják idejönni lepkevadászatra a lepidokterológusok. Említene néhány ilyen lepkefajtát?
– Ilyen például a narancslepke, amely Magyarországon már negyven évvel ezelőtt kipusztult – ezért a lepkéért eljöttek ide a magyarországi kollégák. A másik a Súgó-barlang közelében élő szemes lepke, illetve a mocsári szénalepke, a nagyszemes boglárka, amely Háromkúton és a 4-es kilométer környékén figyelhető meg.

– Mennyire befolyásolja az egyre növekvő környezetszennyezés a lepkeállományt?
– A környezetszennyezés okozta lepkeállomány ritkulás témájában csak feltételezéseink vannak. Például az Apolló-lepke valamikor a Békás-szorosban tanyázott, gyönyörű példányokat fogtak be itt belőle. Utoljára az 1970-es években fogtak, én sajnos csak preparálva láthattam – talán a megnövekedett forgalom okozhatta a pusztulását. A mocsári szénalepkét is kihalás fenyegeti – rengeteg volt a 4-es kilométer környékén, de az utóbbi években ott zajló építkezések során megszűnt az életterük.

– A gyűjteményéből melyik ön által befogott példányra a legbüszkébb?
– Lényegében mindegyikre, hiszen a trópusi példányoktól kezdve az itteniekig a legtöbbet saját kezűleg fogtam be. A legnagyobb élményem az volt, amikor Magyarországon sikerült befognom a kínai selyemhernyó lepkéjét.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 09., hétfő

Történelmi hitelességgel idézi meg a középkori kézművesek és kereskedők életét az Erdélyi Szabad Karaván

A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről.

Történelmi hitelességgel idézi meg a középkori kézművesek és kereskedők életét az Erdélyi Szabad Karaván
2025. június 07., szombat

Kezdettől hitt magában és zenéjében a tizenkét éves Bagossy Brothers Company

Az elődök példáján sok mindent megvalósított az elmúlt 12 évben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company, játszott már minden színpadon, minden idősávban, most pedig arra próbál rájönni, hogyan válhat „örökzöld” együttessé.

Kezdettől hitt magában és zenéjében a tizenkét éves Bagossy Brothers Company
2025. június 06., péntek

Ki írta a Bibliát? Mesterséges intelligenciával kutatják az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit

Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben, az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit – jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Ki írta a Bibliát? Mesterséges intelligenciával kutatják az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit
2025. június 06., péntek

Ízek a világ körül: afrikai pörkölt

Az afrikai pörkölt egy gyűjtőfogalom, amely többféle afrikai régióból származó, gazdag, húsos egytálételeket takar – hasonló a magyar pörkölthöz abban, hogy lassan főzik, szaftos, és gyakran tálalják valamilyen körettel.

Ízek a világ körül: afrikai pörkölt
Ízek a világ körül: afrikai pörkölt
2025. június 06., péntek

Ízek a világ körül: afrikai pörkölt

2025. június 02., hétfő

Nicușor Dan a román légierő egyik Spartan típusú gépével utazott Vilniusba

Államfőként első külföldi látogatására utazott hétfőn Nicușor Dan, aki a BoardingPass információ szerint egy Alenia C-27J Spartan katonai szállító repülőgéppel kelt útra a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára.

Nicușor Dan a román légierő egyik Spartan típusú gépével utazott Vilniusba
2025. május 31., szombat

Mit ne tegyünk soha a csomagtartóba? – Van, amitől ugorhat a jogosítvány vagy az autót is lefoglalhatják

Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.

Mit ne tegyünk soha a csomagtartóba? – Van, amitől ugorhat a jogosítvány vagy az autót is lefoglalhatják
2025. május 29., csütörtök

Színes programok az egész családnak a Kolozsvári Majálison

Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.

Színes programok az egész családnak a Kolozsvári Majálison
2025. május 28., szerda

Jazzdallamokkal kezdődik a nyár Kolozsváron

Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.

Jazzdallamokkal kezdődik a nyár Kolozsváron
2025. május 26., hétfő

Mérföldkő a csíksomlyói koncert a Bagossy Brothers Company pályafutásában

Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.

Mérföldkő a csíksomlyói koncert a Bagossy Brothers Company pályafutásában
2025. május 24., szombat

Közösen népszerűsítik a városi kertészkedést Temesváron és Szegeden

A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.

Közösen népszerűsítik a városi kertészkedést Temesváron és Szegeden