„Többen szerették volna, hogy együtt olvassuk végig a szöveget, ami számomra nagyon megható volt, ugyanis személy szerint nagyon lényegesnek tartom, hogy foglalkozzunk Jézus passiótörténetével a nagyböjt időszakában. Különösen élményszerű, hogy a diákok részéről jövő kezdeményezés volt” – osztotta meg a pedagógus. Az iskolai hagyományt illetően, Heinrich Andrea elmondta, hogy a diákok nagycsütörtökön rendszerint egy krizmaszentelési misén vesznek részt, amelyet a püspök celebrál a szatmári székesegyházban.

Ahol a lányok virágot tűznek a locsoló fiúk kabátjára

Váta Gyöngyvér, a háromszéki Lisznyói Általános Iskola összevont osztályának tanítónője a Krónika megkeresésére elmondta, idén az osztályába mindössze hét tanuló jár, így elsősorban lelkiekben és kézműves foglalkozás keretében készülnek a húsvétra. Mint mondta, ebben nagy segítségükre van a református vallástanár, Nagy Hajnalka, aki bevezeti a diákokat a húsvét misztériumába.

„Amennyiben a gyerekek is nyitottan állnak a közös munkához, ez egy szép ráhangolódás lehet. Mivel kevesen vagyunk, az elkészült munkákból nehezebb összeállítani egy látványosabb kiállítást. Régen, amikor akár húsz gyerekünk is volt, a szülők is eljöttek az iskolába tojást írni, így együtt éltethettük a hagyományt” – tette hozzá Váta Gyöngyvér. A pedagógus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy faluszinten még mindig él a locsolkodás hagyománya. Lisznyóban a kisebb fiúk, legények, de akár az idősebb férfiak is eljárnak még locsolni, ami rendszerint egy különleges szokással egészül ki.

Mint mondta, a különleges hagyomány a mai napig él a faluban.

Búzafűben megbúvó piros tojások

Incze Beátát, a sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Általános Iskolában működő Waldorf-osztály tanítónőjét is megkérdeztük, hogyan készülnek a húsvétra a gyerekekkel az alternatív oktatás keretein belül. Mint mondta, a húsvétra már a tavasz kezdetével igyekeznek ráhangolódni, sőt a téli időszakban egy agyagozó foglalkozáson kis agyagtálakat készítenek a diákokkal, tudatosan készülve arra, hogy tavasszal abba csíráztassák a búzafüvet. A tálakat húsvét előtt előveszik, és búzafüvet ültetnek belé, és húsvétkor a piros tojásokat abban helyezik el.

A húsvét előtti héten a gyerekekkel vagy a sepsiszentgyörgyi Míves Ház hagyományos tojásírásos foglalkozásán vesznek részt, vagy az osztályban szerveznek hasonlót.

„A Waldorf-iskolákban az ünnepre való készülődéskor csak természetes anyagokat használunk, a dekoráció készítésekor sem műanyagot, sem olyan jellegű anyagokat nem használunk, amelyek nem a természetből származnak, emellett minden, ami elkészül, funkcionális. Ha mondjuk gyapjúfilcből készítünk egy nyuszit, azt a gyerekek saját kezűleg szabják ki, töltik meg gyapjúval és varrják ki. A kesicével írt hímestojás mellé szintén gyapjúfilcből hímzett piros tojást varrnak, nyuszit kötnek-horgolnak, ugyanakkor a hagyományokhoz illően, locsolóverseket tanulnak” – magyarázta a pedagógus.

A tanítónő megosztotta, hogy a Waldorf-pedagógia, az évkör ünnepeit alapul véve, törekszik arra, hogy minden a maga idejében történjen: az iskolai tanév a Szent Mihály és Szent Márton-nappal kezdődik, majd a karácsonnyal, a farsangi időszakkal és a böjt időszakával folytatódik. „A húsvéti megújulás szellemében közösen tisztítjuk ki az osztályt, úgy megyünk el vakációra, hogy mindent rendben hagyunk, aminek van egy szakrális jellege is” – tette hozzá. A Waldorf-osztályba járó diákokkal ugyanakkor a böjt fogalmát is körüljárják, kipróbálva, milyen, ha a kedvenc tevékenységükről, szokásukról vagy épp egy tárgyról mondanak le negyven nap erejéig. A pedagógus szerint ugyanis ha sikerül, ez óriási erőt tud adni a diákoknak a későbbiekben. „A húsvéti ünnepköri készülődéshez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ilyenkor kezdjük el a kert művelését, kikerülnek a hagymás virágok, ültetünk és megszépítjük a környezetünket, ebben is igazodva a természethez” – tette hozzá Incze Beáta.