Passiótörténettől a húsvéti búzafűtál-készítésig: különbözőképpen húsvétolnak az erdélyi és partiumi iskolák

Bár elsősorban vallási ünnepként tartjuk számon, a húsvétot a népi hagyományban a természet újjászületésével, a termékenységgel, illetve a tavasz újjáéledésével is összefüggésbe szokták hozni. A tojásfestés hagyománya a legtöbb erdélyi térségben napjainkban is él, ám vannak olyan szokások, amelyek különböző oktatási formák mentén sajátos megközelítésben tűnnek fel. Az iskolákban történő húsvéti készülődésről Heinrich Andreát, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanárát, Váta Gyöngyvért, a Kovászna megyei Lisznyói Általános Iskola tanítónőjét, illetve Incze Beátát, a sepsiszentgyörgyi Waldorf-osztály pedagógusát kérdeztük.

A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum profiljának megfelelően a diákokat a keresztény értékek követésére neveli, így a kereszténység legfontosabb ünnepére való készülődés az oktatás szerves részét képezi. Heinrich Andrea, a líceum magyar szakos tanárnője megkeresésünkre elmondta, az iskola programjának megfelelően, a diákok heti szentmisén vesznek részt, a nagyböjt hangulata így már eleve adott. Ezenkívül hittan és úgynevezett spirituális órák keretében történik a húsvétra való ráhangolódás. A líceumi diákok osztályfőnöke elmondta, idén a humán–teológia szakos kilencedikesekkel egy osztálydíszítő programba kapcsolódtak, amely keretében ünnepi dekorációt készítettek. Hozzátette,

idén kivételesnek számító kezdeményezésként a református felekezetű diákok kérésére nagycsütörtökön az osztályban közösen olvasták fel a Krisztus szenvedéstörténetét bemutató passiót.

„Többen szerették volna, hogy együtt olvassuk végig a szöveget, ami számomra nagyon megható volt, ugyanis személy szerint nagyon lényegesnek tartom, hogy foglalkozzunk Jézus passiótörténetével a nagyböjt időszakában. Különösen élményszerű, hogy a diákok részéről jövő kezdeményezés volt” – osztotta meg a pedagógus. Az iskolai hagyományt illetően, Heinrich Andrea elmondta, hogy a diákok nagycsütörtökön rendszerint egy krizmaszentelési misén vesznek részt, amelyet a püspök celebrál a szatmári székesegyházban.

Váta Gyöngyvér, a háromszéki Lisznyói Általános Iskola összevont osztályának tanítónője a Krónika megkeresésére elmondta, idén az osztályába mindössze hét tanuló jár, így elsősorban lelkiekben és kézműves foglalkozás keretében készülnek a húsvétra. Mint mondta, ebben nagy segítségükre van a református vallástanár, Nagy Hajnalka, aki bevezeti a diákokat a húsvét misztériumába.

A vidéki iskolában rendszerint nagycsütörtökre esik az ünnepre való hangolódás, húsvéti műhelymunkán kézimunkáznak, tojást festenek és írnak, valamint tojásfát is készítenek a diákok.

„Amennyiben a gyerekek is nyitottan állnak a közös munkához, ez egy szép ráhangolódás lehet. Mivel kevesen vagyunk, az elkészült munkákból nehezebb összeállítani egy látványosabb kiállítást. Régen, amikor akár húsz gyerekünk is volt, a szülők is eljöttek az iskolába tojást írni, így együtt éltethettük a hagyományt” – tette hozzá Váta Gyöngyvér. A pedagógus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy faluszinten még mindig él a locsolkodás hagyománya. Lisznyóban a kisebb fiúk, legények, de akár az idősebb férfiak is eljárnak még locsolni, ami rendszerint egy különleges szokással egészül ki.

Ha egy lánynak tetszik a hozzá érkező, fiatal locsoló, egy rózsát, szegfűt vagy bármilyen más virágot tűz a fiú kabátjára, május elsején a fiú pedig zöld ágat tesz a lány kapujába, és ha lehetősége van rá, akár éjjeli zenét is adhat annak a lánynak, akitől a virágot kapta.

Mint mondta, a különleges hagyomány a mai napig él a faluban.

Incze Beátát, a sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Általános Iskolában működő Waldorf-osztály tanítónőjét is megkérdeztük, hogyan készülnek a húsvétra a gyerekekkel az alternatív oktatás keretein belül. Mint mondta, a húsvétra már a tavasz kezdetével igyekeznek ráhangolódni, sőt a téli időszakban egy agyagozó foglalkozáson kis agyagtálakat készítenek a diákokkal, tudatosan készülve arra, hogy tavasszal abba csíráztassák a búzafüvet. A tálakat húsvét előtt előveszik, és búzafüvet ültetnek belé, és húsvétkor a piros tojásokat abban helyezik el.

Elmondta, a búzának legalább két hétre van szüksége, hogy fűvé növekedjen, így a diákoknak alkalmuk van napról napra figyelni a csírázást és a növekedést: minden gyerek maga gondozza a saját búzafűtálját, hogy az húsvétra a legzöldebb és legszebb legyen.

A húsvét előtti héten a gyerekekkel vagy a sepsiszentgyörgyi Míves Ház hagyományos tojásírásos foglalkozásán vesznek részt, vagy az osztályban szerveznek hasonlót.

„A Waldorf-iskolákban az ünnepre való készülődéskor csak természetes anyagokat használunk, a dekoráció készítésekor sem műanyagot, sem olyan jellegű anyagokat nem használunk, amelyek nem a természetből származnak, emellett minden, ami elkészül, funkcionális. Ha mondjuk gyapjúfilcből készítünk egy nyuszit, azt a gyerekek saját kezűleg szabják ki, töltik meg gyapjúval és varrják ki. A kesicével írt hímestojás mellé szintén gyapjúfilcből hímzett piros tojást varrnak, nyuszit kötnek-horgolnak, ugyanakkor a hagyományokhoz illően, locsolóverseket tanulnak” – magyarázta a pedagógus.

A húsvéti szokások megismertetése mindig életkornak megfelelően történik: míg a kisebbekkel körjátékokat játszanak, mondókákat, verseket tanulnak, a nagyobbak, a kreatív írásgyakorlat keretében, saját locsolóverset írnak, amit majd elő is adnak a lányoknak.

A tanítónő megosztotta, hogy a Waldorf-pedagógia, az évkör ünnepeit alapul véve, törekszik arra, hogy minden a maga idejében történjen: az iskolai tanév a Szent Mihály és Szent Márton-nappal kezdődik, majd a karácsonnyal, a farsangi időszakkal és a böjt időszakával folytatódik. „A húsvéti megújulás szellemében közösen tisztítjuk ki az osztályt, úgy megyünk el vakációra, hogy mindent rendben hagyunk, aminek van egy szakrális jellege is” – tette hozzá. A Waldorf-osztályba járó diákokkal ugyanakkor a böjt fogalmát is körüljárják, kipróbálva, milyen, ha a kedvenc tevékenységükről, szokásukról vagy épp egy tárgyról mondanak le negyven nap erejéig. A pedagógus szerint ugyanis ha sikerül, ez óriási erőt tud adni a diákoknak a későbbiekben. „A húsvéti ünnepköri készülődéshez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ilyenkor kezdjük el a kert művelését, kikerülnek a hagymás virágok, ültetünk és megszépítjük a környezetünket, ebben is igazodva a természethez” – tette hozzá Incze Beáta.