2009. január 26., 07:002009. január 26., 07:00
„Amióta ide kerültem, a templomban is sokat zenéltem, ami meg is hozta az eredményét. A templomlátogatás lényegesen nőtt, amit a megkétszereződött perselypénz is igazol” – mondja lapunknak Balogh Károly csittszentiváni lelkipásztor. A fiatal pap örül, hogy a Maros megyei település lakói rendkívül fogékonyak a szépre, különösképpen a zenére. A falubeliek a zenésztalálkozó alkalmából alaposan kivették részüket a szervezésből. Míg a pap a kultúrotthon hiányzó ablakszemeit pótolta, és gázt szereltetett be, sokan mellé álltak, és kétkezi munkájukkal járultak hozzá a hétvégi esemény sikeréhez.
Az együttesek és szólisták hajnalba nyúló seregszemléjét a messze földön híres sámsondi citerazenekar nyitotta meg, melyet a község alpolgármestere irányít. A Mezőségről érkező Pánczél Vilmos ki is számította: a jelenlegi utánpótlás még legalább hatvan esztendeig éltetheti a zenekart. „Amíg Sámsondon a citera szól, addig magyar ember is van a faluban” – állapította meg büszkén. A népi ruhába öltözött mezőségieket hatalmas taps kísérte, de a közönség akkor lelkesedett leginkább, amikor a szentivániak papja, alpolgármestere és hivatásos nótaénekese rockbandába tömörülve régi nagy slágerekre zendített. A terem együtt énekelte Illésék „Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink, / Lesznek még szép napjaink!” közkedvelt refrénjét Balogh Károllyal, Gálfi Sándorral és Szilágyi Sándorral. Az újra összeállt Mikró egykor – amikor a szentivániak papja még Balogh Károly apja volt – a parókia garázsában kezdte pályafutását. Körülbelül abban a korban lehetnek most a Gilotin zenekar tagjai is, mint a mikrósok hajdanán. A hosszú hajú bolyais fiúk ugyan nem lakodalmast játszottak, hanem dobhártyaszakító heavy metalt, mégis sikert arattak.
„Mindegy, hogy milyen műfajban zenél valaki, a lényeg az, hogy muzsikájával érzelmeket vigyen az emberek életébe. Aki zenélni tud, az olyan tálentumot kapott az Istentől, amit nem szabad elásni; mások örömére gyarapítani kell. Mert jól tudjuk, a megosztott öröm megkétszereződik” – hívta fel zenésztársai figyelmét az esemény egyik főszervezője, Szilágyi Sándor. A tavalyi Dankó Pista Nemzetközi Nótaverseny győztese belátja, hogy a szórakoztató ipar muzsikája kommersz zene. „De a kommersz zene is lehet jó” – teszi hozzá.
A Csittszentivánon fellépő mintegy másfél száz zenész szinte egytől egyig lakodalmakban és bálokon keresi kenyerét. Olyan is akad, akinek még nem adatott meg ez a lehetőség, mint például a marosvásárhelyi Anszi zenekarnak, de csak azért, mert valamennyi tagja még kisiskolás. Az ákosfalvi Csaby viszont már ennél többre vitte: nemcsak ünnepi eseményeken lép fel, hanem két saját CD-vel is büszkélkedhet. Legutóbb, 2008 decemberében pedig Dancs Annamari mellett láthatta-hallhatta a vásárhelyi közönség. A Csaby művésznevet használó Jakab Csabát, apjával és hegedűművész testvérével, a térség egyik legjobb zenekaraként tartja számon a szakma.
„Nem szégyen lakodalmi zenésznek lenni” – állítja Marosvásárhely legismertebb együttesének, a tavaly a harmincadik évét ünneplő Nowáxnak a frontembere, Novák József. Mielőtt a fiúk művészi pályát futottak volna be, és lemezeket jelentettek volna meg, ők is esküvőkön, bálokon kezdték. „Négyszázezer lejes kölcsönnel indultunk, ami a 70-es években öt Dacia ára volt. A pénzt egyetemistakoromban a kolozsvári házigazdámtól kaptam, akinek megígértem: egy év alatt törlesztem. Hála a sok lagzinak, bálnak és bulinak, ez sikerült is” – meséli Novák. Az ismert dobosnak a képzőművészeti egyetem hajdani rektorával is szerencséje volt: a tanár a rádióból ismerte az együttest, és maga is zenerajongó volt. Azt azonban kikötötte, hogy csak addig tartja a hátát, amíg be nem csúszik az első rossz jegy.
A zenészélet kockázatokkal és lemondásokkal is jár. Székely Béla és Piros lájbisok elnevezésű csapata nemcsak ünnepi alkalmakkor lépett fel. „Az egyik társunknak akkor is el kellett húznunk a nótáját, amikor a felesége otthagyta. Az asszony éppen azért csomagolt és költözött, mert zenész férje soha nem volt otthon. Éppen egy lagziból tértünk haza, amikor a ház előtt már ott állt a teherautó, rajta a feleség bútoraival” – eleveníti fel a tragikomikus esetet a Piros lájbisok billentyűse.
XIV. Leó pápa szentévi audienciáján részt vettek szombaton a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott tagjai is menedzserükkel, Mezei Istvánnal.
Egy nagyszebeni férfi, Petru Fehervari 136-szoros véradóként jelenleg a legaktívabb donor Szeben megyében. Több mint két és fél évtizedes elkötelezettségével mintegy 54 liter vért adott – csendes példát mutatva a segítségnyújtás erejéről.
A királyi elismerések kitüntetettjeinek névsorát évente kétszer, a mindenkori uralkodó hivatalosan júniusban megünnepelt születésnapján, illetve újév előtt hirdetik ki.
Laktató, olcsó, és könnyen hozzáférhető alapanyagokból készül Észtország hagyományos étele, a mulgipuder.
A nyolcezres hegycsúcsokra szervezett expedíciók világába kalauzol el Varga Csaba, aki pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül eddig hat 8000 méter feletti csúcsot hódított meg a Himalájában.
A székelyföldi árvízkárosultak, valamint a parajdi sóbánya-baleset érintettjeinek megsegítésére tart jótékonysági koncertet Mága Zoltán hegedűművész június 15-én Kolozsváron. A koncert teljes bevételét a bajbajutottak támogatására fordítják.
Több mint húszezer résztvevő, világhírű előadók koncertjei és családias hangulat jellemezte a Jazz in the Park idei, 13. kiadását. A jazzfesztivál a zenei program mellett a közösségi élményekre és művészeti párbeszédre is hangsúlyt fektetett.
Gyakran a gyerek beszéli rá a szülőket a kutyavásárra, később viszont ráun, és már szabadulni szeretnének tőle, de nem tudnak túladni rajta. Az ilyen helyzetek elkerülésére, a felelős kutyatartás alapelveire hívta fel a figyelmet Tóth Attila kiképző.
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről.
Az elődök példáján sok mindent megvalósított az elmúlt 12 évben a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company, játszott már minden színpadon, minden idősávban, most pedig arra próbál rájönni, hogyan válhat „örökzöld” együttessé.