2012. április 13., 06:182012. április 13., 06:18
Nyaranta magyar szótól hangos a zanglai palotaerőd, ahol egykor Kőrösi Csoma Sándor 16 hónapon át tanulmányozta a tibeti nyelvet és irodalmat, illetve a buddhizmust. A Himalája bércei által határolt völgyben található, a magyar kultúrtörténet számára becses ingatlan felújításán 2008 óta dolgoznak önkéntesek, évi három-négy hónapon át.
A projekt elindítója és fő mozgatója Irimiás Balázs nagyváradi származású, Budapesten élő építész (portrénkon). A fiatalember négy és fél éven át Japánban folytatott doktori tanulmányokat, s a vakációk alatt bejárt jó néhány ázsiai országot. Az egyik, 2007-es egyetemi szünet alatt valósította meg régi álmát, hogy kerékpárral jusson el Csoma Ladak tartománybeli tartózkodásának fő színhelyére, Zanglába.
Az évszázadokon át Tibethez tartozó, tibetiek lakta, jelenleg indiai fennhatóság alá tartozó Zanglába másfél hónapos utazás eredményeként jutott el, melynek kiindulópontja a szubkontinens Manali nevű városa volt. 1200 km-t kerékpáron tett meg 35 nap leforgása alatt, mialatt több, 3000 és 5000 méter közötti hágón kelt át, mintegy 200 km-t pedig gyalogosan küzdött le. Csoma zanglai tartózkodásáról előzetesen nem sokat olvasott, tudatosan, mivel nem akarta, hogy az előtanulmány tompítsa, átszínezze a közvetlen élményt.
Beigazolódottt a számítása, a hely ugyanis elemi erővel hatott rá, ugyanakkor szakemberként azt is világos volt számára, hogy a hosszú ideje elhagyatottan álló palotaerőd napjai – melyet a szakirodalom egy része kolostorként emleget, tévesen – meg vannak számlálva. „Nagyon lepusztult állapotban volt. A födém egy része be volt szakadva, a falakon nagy repedések voltak. Vályogépületről lévén szó, néhány éven belül helyrehozhatatlan károkat szenvedett volna.
Mivel korábban már dolgoztam műemlékek helyreállításán a kambodzsai Angor Watban, könynyen ki tudtam számítani az épület megmentésének költségeit” – emlékezik vissza Irimiás Balázs első zanglai tapasztalataira. Becslései szerint a 15–16. században épült négyszintes, mintegy 500 négyzetméteres épület teljes felújítása nem kerül többe, mint amennyi egy átlagos magyarországi családi ház ára. Ennek oka, hogy Zanglában nagyon olcsó a munkaerő, a fő építőanyagot, a vályogtéglát pedig a helyszínen saját erővel lehet elkészíteni.
Irimiás Balázs számára kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a terv egyetlen módon kivitelezhető, önkéntesek segítségével, mivel a költségeket csakis így lehet minimális szinten tartani. Elképzeléseit előadta a palotaerőd tulajdonosának, a zanglai királynak. A jelenleg már csak címzetes, valós hatalommal nem rendelkező uralkodó kedvezően fogadta az ötletet, támogatásáról biztosítva a magyar szakembert. „Megígértem neki, hogy a következő évben visszatérek. Előttem más Csoma-kutatók is tettek hasonló ígéreteket, vállalták, hogy felújítják a palotát, de nem tartották be. Ez az épületnek valószínűleg hasznára vált, mert korábban bölcsészek jártak ott, mi azonban szakemberként minőségibb munkát tudunk végezni” – mondta Irimiás Balázs.
Az ígérethez híven 2008 nyarán el is kezdődött a munka hat önkéntes részvételével. A felújítást az épület egy kevésbé értékes szárnyával kezdték, hogy a vályogépületekkel való munkában való járatlanságukból fakadó esetleges károkat ne az értékesebb helyiségek szenvedjék el. 2009-ben hozzáláttak a tervnek hátteret biztosítani hivatott Csoma Szobája Alapítvány létrehozásának, melynek bejegyzésére egy évvel később került sor.
Az önkéntesek száma évről évre nő, tavaly már ötvenen dolgoztak az építkezésen. Ezek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, s minden korosztály képviselteti magát 18-tól majd, 70 éves korig. Immár Erdélyből, Kolozsvárról és Marosvásárhelyről is érkeznek segítők. A építési munkálatok java részét az önkéntesek végzik építészek irányítása mellett. Tibetiek kevesen vesznek részt a felújításban, ugyanis a munkálatok egybeesnek az aratással, ahonnan még a helyi bérek többszörösét ígérve sem könnyű elcsábítani az helybelieket.
Az önkénteseket zanglai családok szállásolják el, ezt, valamint ellátásukat az alapítvány fizeti. A Csoma Szobája Alapítvány szponzorai között vannak magánszemélyek, illetve kisebb-nagyobb cégek, de tevékenységét felkarolta már a Nemzeti Kulturális Alap is. A munkálatok egyéves költségvetése hozzávetőleg 5 millió forint, s mivel a szervezetnek nincs állandó támogatója, minden évben keményen meg kell dolgozni a pénz előteremtéséért.
Első látogatása alkalmával Irimiás Balázs azt tapasztalta, hogy a királyon és az iskolaigazgatón kívül Zanglában senki sem hallott a magyar őshazát kereső erdélyi utazóról, bár Baktay Ervin közel egy évszázaddal korábbi látogatásának idején még élt ottjártának emléke. Azóta már bekerült a neve a köztudatba, a helybéliek már azt is felajánlották, hogy ha kapnának egy Csoma-szobrot, akkor azt a szentélyben helyeznék el, a buddhák és neves lámák ábrázolásai között. Irimiás Balázs szerint Kőrösi Csoma Sándor zanglai időzésének van egy, a környéken a mai napig tettenérhető nyoma, ami mindeddig elkerülte a Csoma-kutatók figyelmét.
A zanglaiak a magyar ízlésnek tökéletesen megfelelő paprikás krumplit főznek, bár ilyen étel nincs a hagyományos tibeti konyhában, egyedül a kolbász hiányzik belőle. A helyi közösséggel egyre szorosabbra fűződő kapcsolat eredményeként azt is sikerült kideríteni, hogy a faluban él az erdélyi vándor egykori tanítójának, Szangye Puntszog lámának egyenes ági leszármazottja, aki szintén láma, s a helyi kolostoriskola tanítója.
Idén nyáron immár a fő épületszárnyban folyik majd a munka, ahol Kőrösi Csoma Sándor szobája is található, s Irimiás Balázs szerint két, legfeljebb három éven belül véget ér a felújítás. Az alapítvány missziója azonban ezzel nem ér véget, ugyanis a környező településeken szintén vannak Csomához kötődő, felújításra váró épületek. A zanglai palotaerőd majdani hasznosításába az alapítvány nem kíván beleszólni, ám a király hajlik arra, hogy múzeumot rendezzen be a megújuló ingatlanban.
Mivel a Zanszkár-vidéken, melyhez Zangla is tartozik, sok a megóvásra váró, magyar kapcsolódással nem rendelkező műemlék, vezetői szerint valószínű, hogy az alapítvány vállalni fogja az általános kultúramentő szerepet. Elvégzendő feladat egyébként is akad bőven, ugyanis az önkéntesek immár az oktatásba is bekapcsolódtak, angolt, rajzot és testnevelést tanítanak a zanglai iskolában, az alapítvány pedig ösztöndíjjal támogatja tehetséges helyi gyerekek gimnáziumi tanulását. A legfontosabb oktatási projekt azonban egy úgynevezett szoláriskola megépítése, melynek a fűtését kizárólag napenergia fogja biztosítani, s aminek a költsége körülbelül 10 millió forint.
Rendhagyó programmal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Állatkert május 17-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az esemény keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek az állatkert éjszakai életébe.
A gyorsan elkészíthető, ízletes ételek között mindenképpen előkelő helyet foglal el Lettország specialitása, a kotletes.
A kincses városi The Office irodaházzal szemben működésbe helyeztek a héten egy különleges, teljesen automatizált ételautomatát, amely nem csupán friss, főtt ételeket kínál, de egy robotkar segítségével másodpercek alatt ki is szolgálja azokat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.