Kincsre bukkantak a medgyesi Oberth-emlékház renoválásakor
Fotó: Ora de Mediaș
Új, eddig ismeretlen, tudományos jellegű kéziratokat találtak meg Hermann Oberth, a múlt század világhírű fizikusa, az űrkutatás egyik úttörőjének medgyesi házában. A dokumentumokra a múzeumként szolgáló emlékház padlásának renoválása során bukkantak.
2021. október 22., 08:232021. október 22., 08:23
A legfelsőbb szint mennyezete és a padlás padlózata közé elrejtett faládára bukkantak azok a munkások, akik a medgyesi Hermann Oberth-emlékház renoválásán dolgoznak. A helyi múzeum kutatói kiderítették, hogy a műszaki rajzok és kéziratok az 1894-ben Nagyszebenben született, később Segesvárra, majd Medgyesre költözött világhírű tudós és családja tulajdonát képezték.
„Óriási szerencsénk volt, hogy teljesen véletlenszerűen sikerült rábukkanni a padlózat alatti üregbe rejtett ládára. A gondosan becsomagolt vázlatok és rajzok egészen jó állapotban vannak, a jegyzetek, levelek és folyóiratok már kevésbé. Azokon látszik, hogy az idő meg a rágcsálók kikezdték. De még így is értékes leleteknek számítanak” – osztotta meg örömét a Krónikával Viorel Ştefu muzeológus.
A fiatal kutató szerint a talált tárgyak között lévő rakétaalaprajz egyértelművé teszi, hogy az Hermann Oberth munkája volt.
A rakétatechnika és az asztronautika egyik atyjaként számontartott fizikus még gyermekkorában, Jules Verne regényei által került a rakéták és az űrrepülés vonzalmába. Alig 14 esztendős volt, amikor már a folyékony tüzelőanyaggal működő rakéták gondolata kezdte foglalkoztatni. Apja unszolására orvosi egyetemre iratkozott, ám hobbijával nem hagyott fel.
Huszonnyolc éves volt, amikor Münchenben benyújtotta elméleteit a rakéta meghajtásáról és mozgásáról. Nem keseredett el attól, hogy tézisét egyszerű fantáziálgatásnak minősítették és elutasították; Oberth tovább kutatott, és 1929-ben sikerült szabadalmaztatnia rakétaterveit. A második világháború alatt a náciknak, utána az amerikaiaknak dolgozott. Németország és az Egyesült Államok között „ingázva”, 1950-ben egy időre Olaszországba költözött, ahol az olasz haditengerészet tervein dolgozott.
Egy bizonyos effektust róla neveztek el, ugyanis ő volt az, aki kiderítette, hogy a nagy sebességgel haladó rakéták több hasznos energiát termelnek, mint az alacsonyabb sebességgel mozgók.
Feuchtban űrutazási múzeum nyílt a tiszteletére, a Holdon kráter „őrzi” emlékét. A minden idők egyik leghíresebb erdélyi szász tudósának számító Oberth 95 éves korában, 1989. december 28-án hunyt el Nürnbergben.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!