Hermann Oberth világhírű erdélyi szász űrkutató-úttörő rejtett „titkára” bukkantak Medgyesen

Kincsre bukkantak a medgyesi Oberth-emlékház renoválásakor

Fotó: Ora de Mediaș

Új, eddig ismeretlen, tudományos jellegű kéziratokat találtak meg Hermann Oberth, a múlt század világhírű fizikusa, az űrkutatás egyik úttörőjének medgyesi házában. A dokumentumokra a múzeumként szolgáló emlékház padlásának renoválása során bukkantak.

Szucher Ervin

2021. október 22., 08:232021. október 22., 08:23

A legfelsőbb szint mennyezete és a padlás padlózata közé elrejtett faládára bukkantak azok a munkások, akik a medgyesi Hermann Oberth-emlékház renoválásán dolgoznak. A helyi múzeum kutatói kiderítették, hogy a műszaki rajzok és kéziratok az 1894-ben Nagyszebenben született, később Segesvárra, majd Medgyesre költözött világhírű tudós és családja tulajdonát képezték.

„Óriási szerencsénk volt, hogy teljesen véletlenszerűen sikerült rábukkanni a padlózat alatti üregbe rejtett ládára. A gondosan becsomagolt vázlatok és rajzok egészen jó állapotban vannak, a jegyzetek, levelek és folyóiratok már kevésbé. Azokon látszik, hogy az idő meg a rágcsálók kikezdték. De még így is értékes leleteknek számítanak” – osztotta meg örömét a Krónikával Viorel Ştefu muzeológus.

A fiatal kutató szerint a talált tárgyak között lévő rakétaalaprajz egyértelművé teszi, hogy az Hermann Oberth munkája volt.

Kérdésünkre, hogy mi lesz a dokumentumok további sorsa, Ştefu elmondta: a törvénynek eleget téve, konzerválás végett a medgyesi múzeumnál helyezték letétbe. Várják az Országos Repülési Múzeum és a németországi Hermann Oberth Alapítvány közös munkacsoportjának a döntését, amely valószínűleg elvégzi majd a szükséges kutatómunkát.

A rakétatechnika és az asztronautika egyik atyjaként számontartott fizikus még gyermekkorában, Jules Verne regényei által került a rakéták és az űrrepülés vonzalmába. Alig 14 esztendős volt, amikor már a folyékony tüzelőanyaggal működő rakéták gondolata kezdte foglalkoztatni. Apja unszolására orvosi egyetemre iratkozott, ám hobbijával nem hagyott fel.

Huszonnyolc éves volt, amikor Münchenben benyújtotta elméleteit a rakéta meghajtásáról és mozgásáról. Nem keseredett el attól, hogy tézisét egyszerű fantáziálgatásnak minősítették és elutasították; Oberth tovább kutatott, és 1929-ben sikerült szabadalmaztatnia rakétaterveit. A második világháború alatt a náciknak, utána az amerikaiaknak dolgozott. Németország és az Egyesült Államok között „ingázva”, 1950-ben egy időre Olaszországba költözött, ahol az olasz haditengerészet tervein dolgozott.

Oberthet a folyékony és szilárd tüzelésű rakéták üzemeltetése egyaránt foglalkoztatta. A NASA szerint az erdélyi szász tudós korai betekintése a rakétamotorok űrben való működésébe jelentősen segítette és inspirálta a későbbi tudósokat.

Egy bizonyos effektust róla neveztek el, ugyanis ő volt az, aki kiderítette, hogy a nagy sebességgel haladó rakéták több hasznos energiát termelnek, mint az alacsonyabb sebességgel mozgók.

Feuchtban űrutazási múzeum nyílt a tiszteletére, a Holdon kráter „őrzi” emlékét. A minden idők egyik leghíresebb erdélyi szász tudósának számító Oberth 95 éves korában, 1989. december 28-án hunyt el Nürnbergben.