Gyakrabban támadnak a kórokozók és kártevők, szakértelem híján nem hatékony a növényvédelem

Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága a szertelen növényvédelemnek •  Fotó: Makkay József

Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága a szertelen növényvédelemnek

Fotó: Makkay József

A globális felmelegedés következtében, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők miatt újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás. Orbán Sándor kolozsvári növényvédelmi szakemberrel jártuk körül a témát.

Makkay József

2021. július 04., 09:142021. július 04., 09:14

Az utóbbi egy-két évtizedben a globális felmelegedés hatására átalakul a mezőgazdaság is. Megváltozik a termesztett növények tenyészideje, és ezzel párhuzamosan új gondokkal néz szembe a növényvédelem. Orbán Sándor nyugalmazott növényvédelmi szakmérnök (portrénkon) – aki évtizedekig a kolozsvári növényvédelmi központ munkatársaként dolgozott – egyre összetettebb feladatnak tartja a kórokozók és kártevők elleni védekezést.

A növényi betegségek kifutási idejének átalakulásával, illetve az új kártevők megjelenésével a növényvédelmi alapismeretekkel nem rendelkező gazdák nehezen tudják felvenni a versenyt, aminek a termés mennyisége és minősége látja a kárát.

„Ha a mai növénytermesztést összehasonlítjuk a 30–50 évvel ezelőtti állapotokkal, rádöbbenünk, hogy ma már sokkal hatékonyabb növényvédelemre van szükség, mint évtizedekkel ezelőtt. A legszembetűnőbb jelenség, hogy hosszabb ideig támadnak a kórokozók, illetve megjelentek az agresszív variánsok is” – magyarázza a szakember, aki példaként a paradicsom- és a burgonyavészt említi. A két közkedvelt növényünk egyik veszélyes betegsége a hetvenes és a nyolcvanas években július elején jelentkezett, így pontosan be lehetett tervezni a védekezést.

A növényi betegségnek a kilencvenes évektől megjelenő újabb variánsa sokkal veszélyesebb, és jóval korábban, már májusban jelentkezik.

Hasonló időeltolódásra hívja fel a figyelmet Orbán Sándor a moníliás fertőzések esetében is, amelyek gyümölcsrothadáshoz vezetnek. Korábban az volt a jellemző, hogyha a gazda a gyümölcsfa virágzásakor permetezett, ezzel a termés betakarításáig megóvta a gyümölcsöt.

Ma kiszámíthatatlanabb lett a moníliafertőzés, ezért év közben többször is védekezni kell.

De sok más hasonló példa van nemcsak a növényi betegségek, hanem a kártevők terjedésére is. A kolozsvári szakember az almamoly okozta gyümölcskukacosodást hozza fel példának. Míg évtizedekkel korábban az almát károsító molynak két nemzedéke fejlődött ki a vegetációs időszakban, ma a veszély szinte megduplázódott, hiszen 3,5 molynemzedék fertőzését jegyzik fel a növényvédelmi szakemberek.

Észlelni kell a bajt. A kiskertek is folyamatos odafigyelést igényelnek •  Fotó: Makkay József Galéria

Észlelni kell a bajt. A kiskertek is folyamatos odafigyelést igényelnek

Fotó: Makkay József

Hiányzó szaktudás

Napjaink egyik nagy ellentmondása, hogy az utóbbi három évtizedben számos új növényvédelmi eljárás és új szerek láttak napvilágot, a nagy gyártócégek laboratóriumaiban hatékonyabbnál hatékonyabb gomba-, atka- vagy rovarölő szereket, illetve gyomirtókat állítanak elő, miközben a gazdák növényvédelmi szaktudása „helyben topog”.

Hiányzik a hatékony képzés, az autodidakta módon, az internetről összeolvasott tanácsok pedig nem elegendőek.

Ahhoz, hogy költséghatékony növényvédelmet folytasson, a gazdának el kell mélyülnie ezen a területen is, különben ablakon kidobott pénzzé válnak a permetszerekre költött összegek – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.

„Egy éve mentem nyugdíjba, de ma is gyakran megkeresnek a gazdák, hogy megkérdezzék, például milyen gyomirtót használjanak. Ilyenkor visszakérdezek, hogy milyen gyomok vannak a kertben, vagy a szántóföldön, amire rendszerint azt válaszolják: mindenféle gyom. Egy ennyire tág fogalomra nem lehet gyomirtót ajánlani, hiszen ahhoz ismerni kell az adott terület gyomösszetételét, hogy a védekezés hatékony legyen. De ugyanez érvényes a különböző növényi betegségekre is” – érvel a szakmérnök.

A növényvédelem ugyanis nemcsak arról szól, hogy valamilyen szerrel permetezünk, hanem tudni kell a permetezés időpontját, amit találomra vett internetes forrásokból nehéz megtanulni.

Orbán Sándor azt ajánlja, hogy a szükséges növényvédelmi tanácsokért olyan szaküzletet kell megkeresni, ahol megfelelő szaktanácsot adó szakember áll a gazdák rendelkezésére. Nem minden növényvédőszer-forgalmazó vállalkozás ilyen, hiszen a törvényi kötelezettségeket Romániában könnyű kijátszani. A rossz tapasztalatok ellenére a megbízható szaktanácsot adó, és széles vegyszerkínálattal rendelkező üzletek is szép számmal akadnak.

Honnan ismerjük fel a rossz boltot? Orbán szerint az ilyen üzletekben kevés a növényvédőszer-választék, és azt a keveset is szinte minden betegség vagy kártevő ellen ajánlják.

Idézet
Sokan megjárták a gombaölő szerekkel. Ezeket a készítményeket célzottan növényi fajokra fejlesztik ki a gyártók. Ami a szőlő esetében jónak bizonyul, az hatástalan maradhat a burgonya vagy a paradicsom permetezésekor. Szakember tanácsára vásároljunk, különben a sokszori permetezés ellenére is odavész a termésünk”

– hívja fel a figyelmet.

Egészséges növényvédelem?

A termelők hiányos növényvédelmi tudása miatt számos tévhit terjed a különböző vegyszerek használatáról és hatékonyságáról. Mivel egyre több ember fél a különböző kemikáliák hatásától, a védekezést csak negyedrészt vagy félig végzik el és nem a megfelelő rendszerességgel. Ennek a szertelen növényvédelemnek Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága.

Ha a gyártó cég azt írja elő, hogy bizonyos szerekkel mondjuk tíznaponta kell permetezni a megadott hígítású permetlével, hiába döntünk úgy, hogy öt permetezés közül kettőt kihagyunk, mert ezzel a teljes növényvédelmet meghiúsítjuk, és a termés tönkremegy.

A növényvédelemben nincs sok vagy kevés szer: a készítményeket előírás szerint kell alkalmazni, hogy hatékonyságuk megfelelő legyen. A szakember szerint a termelő dönti el, hogy milyen növényvédelmet alkalmaz. Vannak igen hatékony és erős hatású szerek, amelyekkel célzottan lehet bizonyos betegségek és kártevők jelentkezésekor védekezni, de van a környezet- és egészségkímélőbb megelőző védekezés, a kímélő hatású szerek alkalmazása.

•  Fotó: Bakó Zoltán Galéria

Fotó: Bakó Zoltán

A megelőző védekezést Orbán Sándor az egészséges táplálkozáshoz, vagy a hosszabb ideig tartó homeopátiás kezelésekhez hasonlítja, amikor a szervezet számára jóval barátságosabb, növényi eredetű gyógyszerekkel igyekszünk megelőzni egy-egy betegséget. Ez a módszer a növényvédelemben egész éven át tartó, és időről időre ismétlődő védekezést jelent.

„Többféle módszer létezik. Egyre többen használják a biotermesztésben meghonosított növényi levek, főzetek – például a csalánlé – használatát. Ezek azonban csak a megelőzést szolgálják, mert amennyiben a gombabetegség már bekerült a növény szöveteibe, használatuk eredménytelen. Vannak biológiai készítmények, amelyek a kártevők és kórokozók parazitájaként védik meg a növényt. A harmadik nagy csoportba tartoznak a réz- és a kéntartalmú szerek, amelyeknek megelőző védekezés esetén jó a hatékonyságuk” – ismerteti a szakember.

Azonban azt is hozzáteszi, hogy

a megelőző védekezés csak akkor hatékony, ha időben és folyamatosan alkalmazza a termelő.

A megjelent betegségek és kártevők ellen a sokkal erősebb vegyszerekkel lehet csak védekezni, de van, amikor már ez sem eredményes. Orbán Sándor példaként említi a nyári szabadságolások idejét, amikor sokan hátrahagyják a kiskertet, a gyümölcsöst vagy a szántóföldi növénytermesztést, és amikor több hét után hazatérnek, megdöbbenve látják, hogy a tavasz óta folytatott megelőző védekezés ellenére az alma kukacos lett vagy a paradicsom tönkrement.

Külföldről behurcolt betegségek

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a mediterrán országokban nyaralók például érdekesnek tartott növényi résszel térnek haza, hogy itthon hajtassák és elültessék.

Számos esetben megtörténik, hogy a növénnyel fertőzést hurcolnak be a portájukra, amely az egész környéket megtölti.

De az Európai Unió tagországaiban szabaddá vált belső kereskedelem oldalvizein is számos új betegség és kórokozó került be hozzánk. A globális felmelegedéssel a melegebb vidékekről származó betegségek ma már nálunk is meghonosodnak, és könnyűszerrel átvészelik a teleket. Az agresszívebb betegségek és kártevők egyre súlyosabb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság számára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Tavaszi könyvturiba várják az olvasás szerelmeseit

Szépirodalmi alkotásokat, szak- és gasztronómiai könyveket, gyerekkönyveket turkálhatnak hétvégén az olvasás szerelmesei Kolozsváron. A 11. kiadásához érkező tavaszi Könyvturit április 4. és 5. között szervezi meg az EMKISZ.

Tavaszi könyvturiba várják az olvasás szerelmeseit
2025. április 03., csütörtök

A Bagossy Brothers Company népzenei hangszerelésben viszi el dalait a csíksomlyói Nyeregbe

Nagyszabású ingyenes koncertet ad a csíksomlyói Nyeregben a Bagossy Brothers Company június 14-én – jelentették be csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatójukon a zenekar tagjai.

A Bagossy Brothers Company népzenei hangszerelésben viszi el dalait a csíksomlyói Nyeregbe
2025. április 03., csütörtök

Már újságot is ír a mesterséges intelligencia

A legfejlettebb technológiát az újságíró szakma legrégibb eszközével, a papírral párosította az Il Foglio című olasz napilap, amely a mesterséges intelligenciára bízta a nyomtatott kiadás megírását kísérletileg április 11-ig.

Már újságot is ír a mesterséges intelligencia
Már újságot is ír a mesterséges intelligencia
2025. április 03., csütörtök

Már újságot is ír a mesterséges intelligencia

2025. április 02., szerda

Sem a székrekedés veszélyeiről, sem csodakészítményekről: ismét visszaéltek Karikó Katalin nevével

Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten, a kutató hangsúlyozta, soha nem adta és a jövőben sem adja nevét semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.

Sem a székrekedés veszélyeiről, sem csodakészítményekről: ismét visszaéltek Karikó Katalin nevével
2025. április 02., szerda

A magyar alaptörvényben rögzítik a fogyatékossággal élők helyes megnevezését

Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.

A magyar alaptörvényben rögzítik a fogyatékossággal élők helyes megnevezését
2025. április 02., szerda

Elhunyt Val Kilmer, a Top Gun és a Mindörökké Batman sztárja

65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.

Elhunyt Val Kilmer, a Top Gun és a Mindörökké Batman sztárja
2025. április 01., kedd

Négy filmet is forgat a Beatlesről Sam Mendes, már megvan a szereposztás

Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.

Négy filmet is forgat a Beatlesről Sam Mendes, már megvan a szereposztás
2025. március 31., hétfő

Kórusműveket ad elő két erdélyi városban a cambridge-i Magdalene College vegyes kara

Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.

Kórusműveket ad elő két erdélyi városban a cambridge-i Magdalene College vegyes kara
2025. március 30., vasárnap

Mi a közös a székely és a perui pityókatermelők között? – Márton Mónika világjáró jogász a kultúrák közti hasonlóságról

A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.

Mi a közös a székely és a perui pityókatermelők között? – Márton Mónika világjáró jogász a kultúrák közti hasonlóságról
2025. március 29., szombat

Akinek a felhők felett van az irodája – Tóth Kincső a légiutas-kísérők mindennapjairól

Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.

Akinek a felhők felett van az irodája – Tóth Kincső a légiutas-kísérők mindennapjairól